Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 3–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Váczy Péter: A bakonybéli összeírás kora és hitelessége / 314–331. o.

326 VEGYES KÖZLEMÉNYEK alatt. De a jegyzéknek nem ez az egyetlen ellenőrizhető tévedése. András püspök földvári adományát a regestrum Szent Lászlótól származtatja. Géza király donátiói közé veszi fel a jegyzék Sárt, holott azt a hiteles rész szerint Turuvoi fiának, Nemkának köszönhette az apátság. Erdélyi gondosan összeállított táblázataiból, hogy hogy nem, éppen ezek az adatok hiányoznak. Ha figyelembe vette volna ezeket, bizonyára nem helyezi Tevel falu alapján az összeírás ú. n. első részének keletkezési korát a XII. század végére. összeírásunk keletkezésének legszélsőbb határa Fulcumar 1181. évről datált oklevele. Palán, Merethe, Heney nevű birtokokat a hiteles rész már nem sorolja fel. Ha az összeírást 1181 után írják, Fulcumar comes három faluja bekerült volna a jegyzékbe. Zárójelbe kell azonban tenni: feltéve, ha az oklevél írójának intenciója nemcsak az 1086-os oklevél leírása volt, hanem általában teljességre törekvő birtokösszeírás. Mert nagyon is lehetséges, hogy a Fuleumar-féle adomány ugyanazon okból maradt ki jegyzékéből, mint ami miatt az 1092. évi adományt figyelmen kívül hagyta. Evvel a lehetőséggel számolni kell. összeírónk Seraphin udvari káplánról azt jegyzi fel, hogy később esztergomi érsekké lépett elő. Így az összeírásnak 1094—1095 után kellett létrejönnie. Ez lenne az összeírásnak másik legszélsőbb időhatára. Az oklevél azonban azt is megemlíti, hogy az 1086. évi összeírást foganatosító József az átírás idején már halott volt, utóda azonban még atyáskodott. Az átíró szerint a jelenlegi apát is Szent Lászlótól kapta a királyi jóváhagyást, a monostor birtokainak megerősítését.

21 Legkedvezőtlenebb esetben a szent király életének utolsó évében, 1095-ben, juthatott a királyi kegyhez. Ekkor azonban 25—30 évnél nem lehetett fiatalabb. Ha mostmár az emberi élet átlagos korhatárát 60—70 évre tesszük, ha az átírás idején József utóda őszfürtű, megtört agastyán volt, a megkapott korhatár 1130—1140. Az átírás keletkezésének legszélső, megengedhető időpontja tehát II. Béla kora. Számításunk szerint a bakonybéli összeírás nem készülhetett II. Béla uralkodásánál későbben, talán valamivel előbb, de mindenesetre 1094 után. Miután pedig az írás jellege után az oklevél nem tehető a század legelejére, valószínűnek kell tartani, hogy az oklevél a század harmincas-negyvenes éveiben keletkezett. 21 „ ... quam autem et renovavit rex piissimus Ladizlaus rogatu Joseph incliti patris et eiusdem, qui nunc patrissat eodem in íoco."