Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Szabó István: Az 1848–49. évi országgyűlés levéltára / 30–36. o.

32 DR. SZABÓ ISTVÁN kihúzásokban és betoldásokban bővelkedő első fogalmazvány volt az a példány, melyet, a következő ülésekben törtónt hitelesítés után, ennek jeléül az elnök és a jegyző aláírtak. Sok esetben azonban a hitelesítés e külső jele elmaradt a jegyzőkönyvről. Az is gyakran előfordul, kivált eleinte, mikor a gyakorlat a legbizonytalanabb, hogy a jegyzőkönyvből- két, sőt három példány is készült, illetőleg maradt fenn.

5 A jegyzőkönyveket utólag ívekben esetenként kinyomtatták. (Fasc. 7. A.) Az ülések a nyomtatásban folytatólagos sorszámot kaptak. A számozás azonban nem mindig követte azt az eljárást, amelyet az egy napon tartott két ülés egy vagy két jegyzőkönyvbe, illetve a két külön napon tartott ülések egy jegyzőkönyvbe foglalásánál az említett ingadozó módon alkalmaztak; következetes elv azonban itt sem olvasható ki. A kinyomtatott jegyzőkönyv az 1849 május 14-i 1104. számú tárgyalási tételig terjed.

6 A képviselőház jegyzőkönyvével szerves összefüggésben állanak azoknak az ügyeknek az iratai, amelyek a ház ülésében megfordultak. (Fasc. 2. A.) Ezek az iratok saját jelzésükül is a jegyzőkönyv azon tételszámát viselik, amelyek alatt az ügyek a házban megfordultak, tárgyalásra, illetve eldöntésre kerültek. Ha valamely ügy több alkalommal s így több tételszám alatt fordul elő a jegyzőkönyvben, az ügyirat jelzésül azon tételszámot kapta, amely alatt először szerepelt a házban. Ha pedig a tárgyalás során az ügynek újabb iratai képződtek (pl. jelentés, javaslat, stb.), ezek nem az alapirathoz, hanem azon tételszám alá kerültek, amely alatt az ülésbe bevitték. Egyébként a jegyzőkönyvben természetesen sűrűn fordulnak elő olyan ügyek, amelyeknek ügyiratai nem voltak (pl. a hitelesítés, folytatólagos tárgyalások külön tételszámok alatt, szóbeli jelentések, stb.), ennek következtében az ügyiratok számsora minduntalan hézagos. Az ügyigazgatásban sok olyan ügyirat is képződött, 6 A fogalmazványok mellett elvétve egészen vázlatos feljegyzések fekszenek, melyekben a jegyző az ülés főbb mozzanatait rögzítette meg. Különösen Irányi szokott ilyeneket készíteni; a nevezetes 1849 ápr. 14-i ülésről is maradt fenn tőle ilyen vázlat. Arra is van eset, hogy a hitelesített vagy hitelesítetlenül maradt fogalmazvány mellett 1—2 hitelesítetlen vagy hitelesített tisztázatot találunk. A tisztázatról esetleg másolatot készítettek. Néha a fogalmazvány hiányzik, s csak az egyszerű vagy hitelesített tisztázatot találjuk helyén. 8 A nyomtatásba komolyabb hibák is csúsztak be. Így az 1848 okt. 6-án este 6 órakor tartott ülés jegyzőkönyve a nyomtatásból kimaradt. Ez esetben a szóbanforgó félívet helyesbítve újra kinyomtatták, végleg kimaradt azonban az 1848 dec. 30-i ülés jegyzőkönyve.