Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Gagyi Jenő: Revista Archivelor, 5. (1928–1929) / 285–289. o.

ISMERTETÉSEK 287 csoportrepertóriumokat készítsenek és azonkívül egy úgynevezett paladiumot, amelybe a törvényeket és a főhatósági rendeleteket vezetik be. Moldva levéltárnoka Asachi György, a görög származású ismert író, aki az első nyomdát állította fel Jassyban és az első lapot indította, sokkal nagyobb kaliberű ember volt Rasti Jordachenél, az oláhországi kisbojárnál, akit bukaresti levéltárnoknak tettek meg. Asachi mindent elkövet, hogy minél több anyagot gyűjtsön a levéltárba s ezért azt kéri az igazságügyminisztóriumtól, hogy az államnak az érsekségnél elhelyezett régi irattárát is utalják be őhozzá, s azonkívül az országból minden olyan más iratot, amelyeknek történelmi becse van. A minisztertanács azonban úgy találta, hogy az állami levéltár helyisége nem elég megbízható hely s ezért elrendelte, hogy az érsekségen; őrzött állami iratokról másolatokat készítsenek s ezeket helyezzék el a levéltárban, az eredetiek azonban maradjanak eddigi helyükön. A minisztertanács rendeletét azonban senki végre nem hajtotta, mire Asachi Kiselev tábornok jassyi helyettesénél tett panaszt, ez aztán bizottságot küldött ki az iratok lemásolására. A bizottság sem nagyon dolgozott, legalább is Asachi november 5-én a nagylogofétnek panaszolja, hogy másolatok még mindig nincsenek; egyúttal javaslatot tett, hogyan lehetne a levéltárat fejleszteni. Mindenekelőtt azt ajánlja, hogy a kormány utasítsa a kolostorokat és a közintézményeket, hogy minden olyan iratukat, amelyek nem az ő magánjogi érdekeikre vonatkoznak, szolgáltassák be az állami levéltárba. Hívja fel továbbá a kormány a magánszemélyeket is, hogy akiknek régi irataik vannak, küldjék be vagy eredetiben megőrzés végett az állami levéltárba, vagy legalább hiteles másolatokat küldjenek róluk. Hogy pedig ennek a felszólításnak eredménye is legyen, szeretné, ha egyházi átkot is eszközölne ki a kormány mindazokkal szemben, akik régi iratokat rejtegetnek, vagy nem akarják beismerni, hogy irataik közkincset alkotnak. Végül azt kéri, hogy a kormány keresse meg a szomszédállamok kormányait, hogy ezek az ő területükön levő levéltárakban található, Moldvát érdeklő iratokról engedjenek másolatokat készíttetni. Fel is sorolja, hogy ilyen iratok vannak: az odesszai múzeumban, a lembergi, krakói és zolykevi levéltárakban és a marosvásárhelyi könyvtárban. Ugyanilyen felterjesztést tett Kiselev tábornokhoz is, de egyik helyen sem teljesítették kéréseit. 1832 december 31-én jelenti, hogy eddig 1190 közigazgatási és bírósági aktacsomót