Levéltári Közlemények, 8. (1930)

Levéltári Közlemények, 8. (1930) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Archives, Bibliotheques et Musées de Belgique, IV–VI. (1927–1929) / 128–131. o.

128 ISMERTETÉSEK Archives, Bibliothéques et Musées de Bel^ique. Bulletin mensuel de 1'

Association des Conservateurs d'Archives, de Bibliothéques et de Musées. IV—VI., 1927—1929. A belga levéltárosok, könyvtárosok és múzeumőrök társasága havi értesítője IV—VI. évfolyamának bennünket közelebbről érdeklő közleményei a következők: Az 1927-i kötet nagyobb cikkei közül a Le depót des Archives générales du Royaume de 1784 a 1888. című általánosabb érdekű; ez a Ch. Piot főlevéltáros által 1888-ban a belügyminiszter elé terjesztett nagy jelentésnek azon részeit közli, amelyek azokat a különböző terveket ismertetik, amelyek egy századon át felmerültek, hogy az országos levéltár hatalmas anyaga megfelelő módon nyerhessen; elhelyezést. Ebben az évfolyamban találjuk dorn N. Spirlet, Saint-Hubert en Ardenne-i apát, levelezésének ismertetését (1760—1784), aki sokat utazott Ausztriában is s öobenzllel haláláig sűrű levelezésben; állt. (La correspondance de dorn N. 8., aux Archives de VEtat, ä Arlon.) A 10. szám első cikke — Un nouveau réglement pour les archives d'Espagne — a spanyol közoktatásügyi minisztériumnak 1927 augusztus 12-én kiadott rendeletét ismerteti, amely így szól: Tekintettel arra, hogy a modern fényképészeti eljárások — feketén fehér — lehetővé teszik az idegeneknek, hogy csekély költséggel egész sorozatok reprodukcióját megszerezzék maguknak s így otthonukban aknázhassák ki, a spanyol nép szégyenére ós kárára, azokat a kincseket, amelyek az 6 saját patrimóniumát alkotják, ez a jövőben csak kivételes esetekben, a király engedélyével történhet meg. Ez a rendelet főkép a délamerikai tudományos missziók működését érinti, amelyek már fel is emelték szavukat a tudományos kutatást megbénító e rendelet ellen. A 6. szám Vegyes rovatában a Temps 1925 május 25-i száma nyomán a francia bíróságnak egy, a levéltárakat közelről érdeklő döntéséről olvashatunk. Az 1917-ben elhalt duc de Bauffremont a családi levéltárat és az általa gyűjtött iratokat az Archives Natitonales-nak és a Bibliothéque Nationale-nak hagyta. Az örökösök ezt perrel támadták meg s azt vitatták, hogy a családi iratok a család' fejét illetik s ezek nem lehetnek hagyomány tárgyai. A bíróság azonban kimondotta, hogy a herceg jogosan rendelkezett, „le droit modern ne faisant aucune distinction suivant la nature ni l'origine des biens". A III. évfolyam ismertetésében (V. 324.) megemlékez-