Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Pleidell Ambrus–Herzog József: Reformtörekvések az iratkezelés terén / 31–44. o.

44 DR. PLEIDELL AMBRUS ÉS DR. HERZOG JÓZSEF tárgy altatott, akkor az utóiratok iktatószámait a megfelelő kútfő vagy kútfők felszerelési könyveiben — olykor több éven vagy évtizeden keresztül — kell kikeresni, mivel csak az utolsó kútfő-, tétel- és alapszám alatt fekvő iratcsomóban: találhatjuk meg a keresett iratot. E rendszer szerint tehát mindenesetre három, sok esetben tíz-húsz könyv veendő kézbe, hogy a keresett irat kiemelhető legyen s ugyanez el­járás követendő, ha valamely helyéről kivett egyes ügyirat visszahelyezendő. A tizedes rendszer esetében, a kartoték-mutatóból meg­állapított fő-, alszám ós vezérszó álapján 'az irat helyéről azonnal minden további segédeszköz használata nélkül ki­emelhető, sőt kétségtelen, hogy e rendszer következetes fel­építéséből kifolyólag az esetek nagy részében a gyakorlott irattárnok a kartoték-mutató megtekintése nélkül is ki tudja, emelni a keresett iratot. A kiemelt iratnak visszahelyezése a rajta olvasható jelzések alapján minden más segédeszköz használata nélkül történik. Az iratok kikeresése és visszahelyezése tekintetében tehát szintén a tizedes rendszer tekintendő megfelelőbbnek. Az előadottakat röviden összefoglalva, megállapítható,. hogy a törvénykezés terén dívó irattári rendszer a közigaz­gatási iratokra nem alkalmazható, a közigazgatási irat­tárakban ma szokásos alapszámrendszernél pedig a tizedes rendszer célszerűbb, mivel az iratok iktatását éppen olyan biztonsággal végzi, mint az alapszámrendiszer, az iratoknak helyes csoportosítására, irattári jelzettel való ellátására,: valamint kikeresésére és visszahelyezésére pedig jóval egy­szerűbb, tehát tökéletesebb módot nyújt. DR. HERZOG JÓZSEF,

Next

/
Oldalképek
Tartalom