Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Pleidell Ambrus–Herzog József: Reformtörekvések az iratkezelés terén / 31–44. o.

REFORMTÖREKVÉSEK AZ IRATKEZELÉS TERÉN 35 nemcsak nem ajánlatos, hanem meg sem valósítható. A levéltárnok sisyphusi munkára vállalkozna, ha a kezelésében levő levéltárhoz a tudomány igényeinek megfelelő szakmutatót akarna készíteni, mert pontos mutató csak úgy volna elkészíthető, ha a levéltárnok a kezelésében levő iratokat darabról-darabra venné és felcédulázná. Annak a levéltárnoknak, aki erre a munkára becsületesen merne vállalkozni, a történelem, nyelvészet és az összes rokontudományok minden apró részletében otthonos, minden apró problémáját felismerő, rendkívül széles látókörű tudósnak kellene lennie. Ha mármost alapul vesszük az Országos Levéltár 1848 előtti helytartótanácsi levéltárának iratanyagát, amely kerekszámban 18.500 iratcsomót és a segédkönyvekkel együtt 7300 kötetet képez és amely az Országos (Levéltár egész iratanyagának mintegy egyhatod része lehet, talán nem túlozunk, ha azt hisszük, hogy úgyszólván az összes magyar historikusokat munkába kellene állítani, hogy mondjuk: félszázad alatt csupán csak ez az anyag a tudomány mai állásának és igényeinek megfelelő cédulakatalógusra felvehető legyen és kérdés, hogy amikor a munka elkészült, nem kell-e újra kezdeni. Valószínű, hogy ez a szakkatalógus félszázadi múlva, mire elkészül, már elavult lesz, mint ahogy ma elavultnak tartják egyesek a régi mutatókat, hiszen ma nem tudhatom, milyenek lesznek ötven óv múlva a történettudomány igényei, milyen kérdések fogják érdekelni, — „a tudományos igények állandóan! változnak", mondja maga Gárdonyi, — mint ahogy nem tudhatom, hogy 50 év múlva hogyan fognak gondolkozni az emberek s milyen problémákkal fognak foglakozni. Megfordítva viszont, a jövő historikusa ismerni fogja a mai kor gondolkozását és ahoz fog igazodni, mert ha nem, nem lesz történetíró.

6 Ez utóbb említett okok miatt nem tartjuk megvalósíthatónak azt sem, hogy a most élő regesztratúrák a mai tudományos rendszer alapján felépített irattári rendszerre és ennek megfelelően tudományos katalogizálásra térjenek át. A mai tudományos rendszeren alapuló szakkatalógus nagyon jó, sőt nélkülözhetetlen lehet a könyvtár számára, levéltárakban, illetve irattárakban azonban nem alkalmazható. Mint ahogy a levéltár, illetve irattár és a könyvtár egymástól különbözik és a bennük őrzött anyag határvonalát 8 Az ilyen szakmutató elkészítésének lehetetlenségét már idézett cikkében Bittner in hangoztatta. Archiv. Zeitschrift, III. Folge, 2. Bd. (1925.), 185. 1. 3. jegyzet. 3*