Levéltári Közlemények, 7. (1929)
Levéltári Közlemények, 7. (1929) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története II. : a szervező és a titkos utasítás gyakorlati eredményei / 155–192. o.
174 DR. HERZOG JÓZSEF ben, érdemileg híven követte, azoktól az elintézés módjában lényegesen eltért. A pótutasítást Hibies részére nem adta ki, hanem azt a levéltár állapotáról szóló részletes jelentésével a királynő elé terjesztette azzal a kifejezett kérelemmel, hogy a pótutasítást és különösen ennek az évente kétszer tartandó vizsgálatról szóló rendelkezését hagyja jóvá. 38 A tanácsnak ez az eljárása, amely elnökének határozott utasításait figyelmen, kívül hagyta, a levéltárnak nagy kárára volt. A pótutasítás ugyanis nemcsak Ribios igazgatói működését helyezte volna szoros, neki mindenesetre kellemetlen ellenőrzés alá, hanem az iratokban levő hiányok megállapítására vonatkozó intézkedése következtében ama huszonnégy oklevélnek a bécsi házi levéltár részére történt eltulajdonításának is előbb-utóbb nyomára jöttek volna. Mi sem természetesebb tehát, mint az, hogy a pótutasítás soha királyi jóváhagyást nem nyert. Grassalkovich szándékát ezúttal —- sajnos — a magyar kamara tanácsának szinte érthetetlen eljárása 39 hiúsította meg, aminek következtében a levéltár igazgatójának működése továbbra is, egészen a néhány esztendő múlva bekövetkezett haláláig, minden ellenőrzés nélkül maradt. Ribics a levéltári vizsgálattal és a pótutasítással járó ama veszedelemtől, amely Őt a házi levéltár részére eltulajdonított oklevelek hiányának felfedezésével fenyegette, ez alkalommal szerencsésen megmenekült. Ámde hasonlóképen fenyegette őt egy másik, igen hosszasan húzódó és igen csekély eredménnyel járó ügy is. Gróf Batthyány /Lajois nádornak — amint ismeretes — az 1750-es évek derekán végre sikerült az ország levéltárának régóta húzódó ügyét dűlőre vinnie. Felterjesztésére, amelyet a magyar udvari kancellária pártolólag terjesztett a királynő elé, 40 Mária Terézia elrendelte, hogy az 1723. évi 45. és az 1729. évi 13. törvénycikk végrehajtására az előkészületek Pozsonyban a magyar kamaránál és Kassán; a kamarai igazgatóságinál megtétessenek, vagyis az e hatóságoknál őrzött oklevelek és iratok közül azok, amelyek a Mncstár érdekeit nem érintik és az ország szervezendő levól38 XJ. o.; Exp. cam. 1761. Jan. Aug. 3. 39 Hogy a magyar kamara tanácsa a pótutasítás királyi jóváhagyását mi okból kérte, annak semmiféle feljegyzésben sem lehetett nyomára jönni. A kérdéses tanácsülésben (1761. jan. 5.) Ribics nem volt jelen és ezért ebben az elhatározásban — legalább hivatalosan — része sem lehetett. 40 Orsz. Ltár; Arch. Palai, Lad. 4 fasc. 16. no 59. — Canc. H.-A., Őrig. ref. 1753. no 300., Conc. exp. 1753. Dec. no 118.
