Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Jelentés az Országos Levéltár 1928. évi állapotáról és működéséről / 149–153. o.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK 151 növiekedése s a kutatók számának egyébként örvendetes gyarapodása ugyanis egyre több és több munkát ró a levéltár személyzetére, mely ilymódon a folyó ügyek intézésével lévén igénybe véve, alig fordíthat időt a levéltári anyag rendezésére s még kevésbbé annak tudományos feldolgozására. A rendezési munkákat pedig feltétlenül szükségessé teszi az a körülmény, hogy éppen a legutóbbi években a főbb állami hatóságoktól kapott iratanyag reszten egyáltalán kezelhetetlen állapotban adatott át; e mellett azonban sűrűn fordulnak elő esetek, amikor a levéltárnak éppen ebben az anyagban kell hivatalos használatra iratokat keresnie. A nm. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr anyagi támogatása, szerencsére lehetővé tette, hogy a személyzet •egy részét délutánonkint rendkívüli munka gyanánt levéltárrendezéssel foglalkoztathassuk. Ennek keretében — illetőleg, amennyire egyéb teendők engedték, kis részben a rendes hivatali időben — az 1928. év folyamán a következő fontosabb munkát hajtottuk végre: A vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól rendezetlenül, széthullott állapotban átvett nagymennyiségű iratanyagból rendbeszedettek és egyúttal selejteztettek az 1874— 1887. évbeli iratok. A közalapítványi tár. ügy igazgatóság irataiból tüzetesen rendeztetett az 1777—1851-ig terjedő anyag s egyúttal munkába vétetett a több száz csomóból álló rendezetlen (vissza osztandó) anyag szétosztása. Legnagyobbrészt átnézetett a m. kir. államrendőrsógtől még az előző évben teljesen összehányt állapotban, átvett s hét nagy teherautót megtöltő 1860—1880. évi irattömeg, melyből, ha nem is összefüggő anyagot, de mégis sok, az illető korszak rendészeti és közerkölcsi állapotaira jellemző iratot sikerült a megsemmisítéstől megmenteni. A diplomatikai osztályba beosztattak és regesztáztattak a bécsi állami levéltártól átvett oklevelek, s elkészültek a garigi pálos-kolostor nagyszámú okleveleinek regesztái. Ezzel a horvát-szlavonországi pálos-oklevelek regesztázása be is fejeződött. A magyar udvari kancellária levéltárába beosztottuk a hécsi udv. kamarai levéltártól visszakapott 1782—1791. évi kancelláriai iratokat, melyek az időlegesen egyesített két kormányhatóságnak II. József halála után bekövetkezett szétválasztásakor az udvari kamarának adattak át. Ezeknek az iratoknak a beosztása annyira megduzzasztotta a kancel-