Levéltári Közlemények, 7. (1929)

Levéltári Közlemények, 7. (1929) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Tirscher Jolán: Bibliotheque de l'École des chartes, LXXXIX. (1928) / 141 - Pleidell Ambrus: Archivum coronae regni Bohemiae. Tom. II. Praga, 1928. / 141–143. o.

142 ISMERTETÉSEK ban őrizték azután a levéltárat az összeomlásig. A világháború „szerencsés" befejezése után a csehek visszakövetelték, visszavitték Prágába s egyúttal elhatározták' a benne őrzött oklevelek kiadását. A három kötetre tervezett oklevéltárnak jelen második kötete hagyta el először a sajtót, príma papíron, nagy quart-alakban, kritikai és irodalmi jegyzetekkel, teljesen a Monumenta Germaniae köntösét utánozva. E kötet Károly cseh királynak a cseh koronára, annak részeire, jogaira és birtokaira vonatkozó szerződéseit és okleveleit tartalmazza, minthogy azonban Károly egyúttal a német koronát is viselte, szép számmal találunk az oklevéltárban a német birodalomra ós annak országaira vonatkozó okleveleket is. Ezekből önként következik, hogy magyar vonatkozású anyagot — s minket elsősorban ez érdekelt, — hiába keresünk benne. Nem számítva azt a néhány oklevelet, amely Károly cseh királynak a lengyel királlyal és az osztrák herceggel kötött szerződéseit tartalmazza, mindenki ellen, kivéve a magyar királyt, s nem számítva még egy-két, Magyarország XIV. századi hatalmi állására jellemző apróságot, — amelyek különben nagyrészt eddig is ismeretesek voltak s amelyeket csak azért emelünk ki, hogy mai szomorú helyzetünkben még jobban fájjon, hogy hová jutottunk, — az egész kötetben; mindössze négy olyan oklevelet találtunk, amely a magyar historikusokat érdekelheti. Az egyik (242. sz. okl.) Nagy Lajos nápolyi harcaira vonatkozik. A másik három Nagy Lajos királyunk kiadványa: Károly cseh királylyal kötött szerződés (279. sz.) és két, Nagy Lajos lengyel összeköttetéseivel kapcsolatos oklevél (238., 239. sz.). Ez utóbbi három — némi hibákkal — teljes egészében megtalálható Fejér Codex diplomaticusának IX/2. 215—217., 230— 231., 231—232. és X/2. 232. lapjain, úgyhogy számunkra újságot nem jelentenek. Amiről azonban jelen oklevéltár szerkesztőjének nem volt tudomása. Így ez a kötet érdeklődési körünkön kissé kívül esik. Azt hisszük azonban, hogy az első kötet, amelynek megjelenésót három éven belülre ígérik, sokkal több magyar vonatkozású anyagot fog tartalmazni s a magyar középkorral foglalkozó történetíróink nagyobb haszonnal fogják forgathatni. Éppen ezért szóvá kell tennünk egy jelentéktelennek látszó apróságot. A 286. lapon; ugyanis, jegyzetben, hivatkozik a szerkesztő egy oklevélre, amely az első kötetben fog megjelenni s amelyet Károly Róbert magyar király adott