Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: A magyar kamarai levéltár története I. : előzmények és szervezés / 1–52. o.

A MAGYAR KAMARAI LEVÉLTÁR TÖRTÉNETE 29 leerült és irattárában eddig rendszertelenül elhelyezett egyéb iratoknak ós levéltáraknak e szinte óriási tömegéből, amelyet a kamara mindenféle veszedelemmel szemben mindenkor gondosan megóvni törekedett,

76 kellett a levéltárat szervező utasításnak a levéltár részére átadandó iratokat nemcsak kijelölni, hanem az ott elhelyezésre kerülő anyag rendezésének alapelveit is megszabni, valamint a rendezés eredményeit és az anyagnak sértetlen s hiánytalan megőrzését biztosító intézkedéseket megtenni. A kamara által kidolgozott és elnöke részéről helyesbített levéltári utasítás-tervezet szerint a fentebb elősorolt különböző helyeken őrzött irattárak és iratsorozatok — egynek kivételével — teljesen érintetlenül maradtak volna. A levéltárban leendő elhelyezésre egyedül az irattárban őrzött anyagnak az a része volt kiszemelve, amelyet a tervezet első, negyedik és ötödik pontja elég részletesen felsorol. Ennek, az iratok természete szerint két részre oszló anyagnak első csoportjába sorolandók azok a köz- és magánjogi tartalmú oklevelek, szerződések, összeírások, perek, valamint különböző bizottságok iratai, amelyeknek nagy általánosságban közös jellemző tulajdonságuk, hogy nem a kamara ügymenetéből keletkeztek, hanem esetről-esetre kerültek az irattárba." A második csoportba tartoznak a királyi adományokról vezetett leveleskönyvek, az ú. n. Liber Regius-ok és a királyi jogügyek igazgatóinak évenkint egy-egy kötetbe foglalt véleményei. Mindkét könyvsorozatnak a levéltárba 7e A kamara háború éa pestis idején, amikor székhelyét elhagyta, iratait ismételten biztosabb helyekre, így 1683-ban Detrekőre, 1705-ben a pozsonyi várba és 1713-ban Szentgyörgyre vitette (Inform, regestraturae, 1741. szept. 16.). A tűzveszély ellen azzal védte, hogy a kamarai ház tetőzetét zsindely helyett cseréppel fedette. (Exp. cam. 1734. Sept. Aul. 14.) A nedvesség és férgek elleni védekezésül a függő zsákokban való elhelyezés szolgált. Ugyancsak a sértetlen megőrzést szolgálta az irattár zár alatt tartása (Exp. cam. 1703. Febr. Registr. 1.), valamintannak tilalmazása, hogy az irattárnok iratokat lakására vigyen. (Exp. cam. 1706. Jul.. Decr. Branik, 1.) Ezekhez járultak még az iratok kikeresésére és visszahelyezésére (Exp. cam. 1707. Maj. Decr. 1.), valamint csak a tanács engedelmével történhető közlésére és kölcsönzésére (Exp. cam. 1706. Febr. Decr. reg. 1., 1712, Jan. Decr. 1.), továbbá a kikölcsönzött iratoknak ugyancsak a tanács útján való visszakövetelésére (1731. •Oct. Decr. Vitális 1., Prot. sess. consüii 1738. pag. 72.) vonatkozó szigorú intézkedések. 77 A fentemlített csoporthoz tartoztak volna azok, a bécsi udv. kamarán és birodalmi kancellárián őrzött magyar oklevelek, amelyeket Grassalkovich a magyar kamara részére 1754-ben meg akart szerezni (Acta post Grassalkovich, 28/25.).