Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Paulinyi Oszkár: Archivalische Zeitschrift, dritte Folge, 3–4. Bd. (1926, 1928) / 328–332. o.

ISMERTETÉSEK 329 világháború okozta egy évtizedes kényszerszünet után megjelent köteteit* nézzük, úgy azt kell megállapítanunk, hogy a német levéltári szolgálat eddigi kétségkívül jelentős eredményeivel még korántsem látja teljesen kiépítettnek a levéltárügy épületét. Mert amellett, hogy a meglevő keretek közt a levéltáraknak már átadott iratanyaggal szemben a lehetőséghez képest maradéktalanul igyekszik elvégezni iratkonzerváló és iratrendező feladatait, — újabb és újabb levéltári problémák felvetésével s egyre messzebb nyúló feladatkörök vállalásával mindjobban szélesíti működési területét s mélyíti el a tudományos kutatás szolgálatába állított iratvédelmi munkáját. Ezek a törekvések természetesen a legmelegebb érdeklődést érdemlik részünkről is, minthogy a közigazgatás ügyvitelének s szervezetének, valamint a történeti fejlődésnek minden különbözősége mellett is a tudományos alapokra fektetett levéltári szolgálat alapelvei és célkitűzései mindenhol azonosak. Utóbbi szempontból mérlegelve az Archivalische Zeitschrift fentebb megjelölt füzeteinek tartalmát, a közel félszáz közlemény közül a következőket tartjuk különösen kiemelendőknek : A tudományos kutatás előmozdítása szempontjából nagy horderejű kérdést vet fel a folyóirat szerkesztője, Jvo Striedinger, aki „Was ist Archiv-, was Bibliotheksgut?" cím alatt közreadott fejtegetéseiben, (36. kötet) a levél- és könyvtárak gyűjtési körének elhatárolását s ez alapon a könyvtárakban őrzött levéltári, illetőleg levéltárakban őrzött könyvtári anyagnak kölcsönös kicserélését követeli. A levéltári és könyvtári jelleg meghatározására vonatkozó s igen szemléletes példákkal magyarázott megállapításai úgy elméleti tekintetben, mint a gyakorlati kivitel szempontjából teljesen helytállók. A levéltári jelleg meghatározója az irattári eredet (szem előtt tartván, hogy irattár nemcsak hatóságok, hanem jogi vagy magánszemélyek ügyvitele során is létrejön). Az irattári eredetnek s következésképen levéltárhoz tartozandóságnak külső ismertető jegyei esetleg az iratokon található különböző irodai vagy irattári jelzések, míg ilyenek hiányában, mint belső ismertetőjegy, az iratnak (illetőleg tárgynak, pl. corpus delicti!) jogi természetű rendeltetése (a jog fogalma alá számítván ez esetben a magán-, büntető-, állam- s nemzetközi jogon kívül minden pénzügyi * Az első háború utáni kötet ismertetését folyóiratunk IV. évfolyamában találja meg az olvasó.