Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gagyi Jenő: A bukaresti levéltári és paleográfiai főiskola és a bukaresti levéltári múzeum / 319–321. o.

320 KISEBB KÖZLEMÉNYEK levéltárakat állítottak fel. Az utóbbiak vezetésére azonban nem gondoskodtak szakemberekről, ami miatt a vidéki levéltárak nem is nőhettek ki magukat semmi tekintetben, minthogy éppen akkor tért át Románia a cirill írásról a latin betűkre s az. öregebb tisztviselők a latin írásban voltak járatlanok, a fiatalok pedig egyáltalában nem ismerték már a, cirilicát. Ez vezette Manu Gergely állami levéltári vezérigazgatót 1870 október 9-i hosszú előterjesztésére, amelyben a közoktatásügyi minisztertől levéltárnoki szakiskola felállítását kéri a bukaresti állami levéltár kebelében, hogy elméleti és gyakorlati oktatással levéltárosi nemzedéket lehessen nevelni az állami és a megyei levéltárak részére. Felhívja a miniszter figyelmét arra, hogy a régibb oklevelek mind szlávnyelvűek, az újabbak görögök, s lassankint nem akad senki, aki olvasni tudja őket, ha külön speciális kiképzéssel szakembernemzedéket nem nevelnek. Egyúttal arra is kéri a kormányt, hogy minden megyében kötelezőleg állítsanak fel levéltárat az 1841 éven inneni anyag kezelésére. A miniszter ezt az utóbbi javaslatot el is fogadta, de a hatvanhárom megyéből mindössze öt szavazta meg a szükséges költségvetési hitelt erre a célra, a többi sem pénzt, sem helyiséget nem adott, így a megyei levéltárakat nem állították fel s a megyéknél levő anyag jórészt elkallódott és elpusztult. A levóltárnoki szakiskola felállítására vonatkozólag nem is felelt a miniszter Manu előterjesztésére, úgyhogy ezt az eszmét csak most, 56 évi késedelemmel valósíthatták meg. A levéltárak fontosságának felismerését mutatja, hogy 1926 március 28-án Mária özvegy királyné, a menekült görög királyné és Miklós régens herceg személyesen nyitotta meg az állami levéltárak megszervezett múzeumát Bukarestben, mely minden vasár- és ünnepnap nyitva áll ingyenesen az érdeklődő közönségnek. A múzeum okmányokat, pecséteket és cimereket tartalmaz. Van három osztálya: a paleográfiaiban havasalföldi, moldvai és erdélyi különböző időbeli történelmi oklevelet és kéziratokat állítottak ki, a pecséttani osztályban nemcsak nomániai, de külföldi záró- ós képes pecséteket, végül a címertani osztály mutatja be a volt uralkodó és a hivatali nagybojár családok, valamint a tartományok és törvényhatóságok címereit, az összegyűjtött történelmi arcképeket, egyéb emlékeket, az összes oláhlakta területekről készített régi tájképeket, épületrajzokat ós a térképgyűjteményt.