Levéltári Közlemények, 6. (1928)
Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Szabó István: A német levéltári törvény és levéltárvédelem problémái / 306–319. o.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 315 A tapasztalat bebizonyította, hogy e rendszerek, helyesebben kísérletek nem elégítik ki a jogos kívánalmakat. Nem elég a községi levéltáraknál megállni s nem lehet a történelmi bizottságoknak az állam közvetlen jogát nélkülöző s éppen ezért erélytelen felügyeletével megelégedni. Általános óhajt fejez ki Müller, mikor kijelenti, hogy az államnak az önkormányzati szervezetek levéltárai felett pozitív és állandó felügyeleti és gondoskodási jog biztosítandó, melyet természetesen az állami levéltárigazgatás szervei gyakorolnának. Müller szerint az állam joga egy lehetőleg teljes állományfelvétel készíttetésére, a rendetlen levéltáraknak az önkormányzati testület költségén való rendeztetesere, a fölállított rend állandó megtartását célzó felügyeletre s az iratmegsemmisítésnél (selejtezésnél) biztosítandó döntő közreműködésre terjedhetne ki. A szükséges utazások költségeire az államháztartásnak megfelelő tételt kell költségvetésébe állítani. Ha valamelyik önkormányzati szerv levéltári anyagának megőrzése ós kezelése terén kézenfekvő hanyagságot vagy ellenszegülést tanúsít, a felügyelő hatóság jogosítva legyen a veszélyeztetett levéltári anyagnak az illetékes állami levéltárba való beszállítására. 23 Nagyjából Thimme is ugyanezen eredményre jut, mégis azzal az engedménnyel, hogy a szakszerű vezetés alatt álló levéltárak felügyelet alá helyezését nem tartja szükségesnek. Lüdicke az említett előadása után előterjesztett s a gyűlés által megvitatott vezérelvekben a felügyeleti jog mellett kötelezni kívánja az önkormányzati testületeket, hogy levéltáraikat, amennyiben megfelelő terjedelemmel és általános jelentőséggel bírnak, szakszerűen s lehetőleg főhivatalként (tehát nem mellékhivatalként 2 *) kezeljék, vagy pedig tegyék letétbe valamelyik (Pfleger) gyakorolnak. Kevesebb gyakorlati sikert nyújt a porosz állami levéltárnokok részére 1904 január 21-én kiadott szolgálati szabályzat, mely az állami levéltári tisztviselőknek kötelességévé teszi, hogy a városok, testületek, alapítványok, egyházak és magánosok levéltári gyűjteményeiről igyekezzenek tájékozódni, azokat lehetőleg feljegyezni, másolni s az állami levéltárakba bekebelezni. (Müller id. m. 322.) — Glasmeier a német államokban követett védelmi rendszereket következőképen csoportosította: 1. Pflegesystem, mikor a felügyeletet megbízott segéderők, 2. Wandersystem, mikor központi helyről kiküldött tudományos tisztviselők, 3. Gemischtes System, mikor közösen segéderők és tudományos tisztviselők látják el. (Id. helyen 3.) 23 Müller id. helyen 322—323. 24 Gyakran előfordul, hogy tanárok és más rendes foglalkozással bíró egyének mellékfoglalkozásként levéltárakat is vezetnek.
