Levéltári Közlemények, 6. (1928)

Levéltári Közlemények, 6. (1928) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Csobán Endre: Debrecen sz. kir. város levéltára / 204–239. o.

DEBRECEN SZ. KIR. VÁROS LEVÉLTÁRA 205 esik Debrecen városnak időrendben második hatalmas fellen­dülése). Hogy e külön helyiség igénybevétele melyik évben történt, egyelőre nem tudjuk. Egy 1705. évi adatból azonban arra lehet következtetni, hogy ekkor már a külön helyiség is zsúfolt volt, mert egyes gyűjtemények, mint pl. a missilis levelek az „öreg tanácsházban" állottak. Ez a bejegyzés arról is tudósít bennünket, hogy a conservatoriumban az ira­tok skatulyákban elrakva s csomókban összekötözve állottak. A debreceni levéltár anyaga az újabb időkben is sok viszontagságon ment keresztül, amelyeknek ismertetése a levéltár történetéhez tartozik. Itt csak annyi érdekel bennün­ket, hogy a sok viszontagság miatt a levéltár összekuszáló­dott, a különböző gyűjtemények anyaga egymásba folyt. S éppen a XX. század elején, közvetlenül a háború előtt az Iratokra nézve a legnagyobb rendetlenség és bizonytalan­ság uralkodott. A városi tanács érezte elsősorban a bizony­talanság kellemetlen következményeit s hogy a rendbehozás valóban a kor követelményeinek megfelelő legyen, az Orszá­gos Levéltárhoz fordult szakszerű útbaigazításért. A városi tanács kérésére maga dr. Csánki Dezső államtitkár, az Orszá­gos Levéltár főigazgatója tekintette meg a debreceni városi levéltárat s felismerve azt a rendkívüli értéket, amelyet a magyar történetírás a debreceni levéltár gazdag anyagából meríthet, külön szakértő tisztviselőt küldött ki Debrecenbe a rendezés irányelveinek megállapítására. Ez a szakértő dr. Tagányi Károly országos levéltárnok volt, aki 1915-ben nyolc napot töltött el a debreceni levéltári anyag megvizsgá­lásával s vizsgálatainak eredményét 12 gépírásos lapra ter­jedő jelentésben foglalta össze. Már Tagányi rámutatott arra, hogy a debreceni levél­tár anyagában szokatlanul sok a rendezetlen irat. Ezt a megállapítást, sajnos, magunknak is meg kell erősítenünk. Sőt ki kell egészítenünk azzal, hogy az általunk megtekin­tett körülbelül harminc magyarországi levéltárban sehol­sem találkoztunk a rendezetlen iratok ekkora tömegével. Debrecenben hosszú századokon keresztül csak a birtokjogi iratok ós a városi kiváltságlevelek részesültek kellő gondo­zásban és kezelésben. A közigazgatási iratok elhelyezésében eleintén volt valamelyes rendszer, ami az iratok egyreszének jelzéséből kitűnik. Ez a rendszer azonban a többszöri pusz­títás ós költözés következtében félbomlott és helyre nem állíttatott. Az iratok más része pedig levéltározás nélkül került a többi anyag közé a XVI., XVII. és XVIII. században

Next

/
Oldalképek
Tartalom