Levéltári Közlemények, 5. (1927)
Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Ányos Lajos: Szilágyi Erzsébet oklevelei / 59–82. o.
SZILÁGYI EBZSÉBET OKLEVELEI 61 gyoknak s bíróságoknak is. Parancsai önérzetesen és határozottan hangzanak („firmiter committimus et mandamus" vagy „committimus mandantes") nemcsak voltaképeni alantasaival szemben, hanem megyei tisztviselők és országos méltóságok irányában is. A szigorú „aliud non facturi*' kitétellel is minduntalan találkozunk az oklevelek befejező részében. Ha az oklevelek tartalmát vesszük fontolóra, mindenekelőtt az tűnik fel, hogy a nagyasszony némelykor egészen meglepő dolgokban intézkedik. Így pl. Bács-Bodrog- és Csongrád vármegyék fiő- és alispánjaihoz, szolgabíráihoz és adószedőihez azt a parancsot intézi („comittimus mandantes"), hogy az óbudai apácák birtokain — királyi kiváltságaik •értelmében „kamara liaszná"-t (adót) ne szedjenek (4. sz.). Ezt — ha nem mondja is — csak a király nevében tehette 1 . Bodrog vármegye nemeseit keményen megrója, hogy a nyúlszigeti apácák jobbágyaitól helytelenül vámot szedtek, és a király súlyos haragjának fenyegetésével tiltja meg nekik a további jogtalankodást (13. sz.). A főpapokat, országnagy okat és a bíróságokat a király nevében („auctoritate domini regis") arra utasítja, hogy a nyúlszigeti apácákat a budai és pesti vámosok panaszára perbe vonni ne merjék (2. sz.). Egy ízben az u a rendelkezést küldi donáttornyai ispánjának, hogy a birtokain esedékes egy aranyforintnyi adót, amely a királyi kincstárt illetné, neki szolgáltassa be(23. sz.). Ezt is csak a király előzetes beleegyezésével rendelhette el. S ezekben és hasonló esetekben valósággal mintegy „anyakirályné" szerepében lép fel. Az oklevelek nagy része természetesen olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyeket földesúri minőségében intéz alantasaihoz. Munkácsi várnagyaihoz szólnak a 10., 14., 15., 16., 25., 26., szentandrási ispánjaihoz az 5., 6., 7., 8., debreceni ispánjaihoz a 18., donáttornyai ispánjához a 19., 23., 24., pórkáldi juhászához a 9., különféle jobbágyaihoz a 12., 20., 21., 22. számú darabok. Ezekben a legkülönfélébb gazdasági ügyekre vonatkozó intézkedésekkel találkozunk, mint: majorsági épületek és hunyadi kolostor építése (5. sz.), sertéshízlalás ós húsfüstölés (18. sz.), kilenced-bor kimérése (25. sz.), vágómarha vásárlása (18. sz.), juhok (9. sz.) és lovak (5., 8. sz.) kiszolgáltatása, erdőfelügyelő elmozdítása és utódjának kinevezése 18. sz.), alkalmazottak járandósága (9., 18. sz.), az udvartartásához szükséges termények és költségek felszállítása (21., 23. sz.), a földesúri adó beszedése
