Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Divéky Adorján: A lengyelországi könyv- és levéltárak magyar vonatkozású kézirati anyaga / 27–58. o.

LENGYELORSZÁG MAGYAR VONATKOZÁSÚ KÉZIRATANYAGA 39 visszakerült anyag közt' van Szydlowiécki Kristófnak-igen 'értékes követeégi naplója 1523-ból' magyarországi útjáról, melynek Géresi K. által készített másolata a Magyar Tud. Akadémia könyvtárában van. A Főlevéltárnak egyik legbecsesebb s legfontosabb részét az ú. n. királyi anyakönyvek (Matricularium Regni Poloniae, lengyelül: Metryki Koronne) képezik, melyek magukban foglalják mindama kiváltságokat, adományokat, engedélyeket stb., melyeket "a lengyel'királyok adtak. Ezek 375 vaskos kötetet tesznek ki s 1447-tol 1794-ig terjednek. Ezekben számos magyar érdekű adat van; így levelek a magyar uralkodókhoz, ä szepességi elzálogosított városokat illető intézkedések, a magyar-lengyel kereskedelemre vonatkozó rendelkezések, kiváltságok, engedélyek. Sok "adatot találunk ezek közt a krakói Thurzókról, kik a lengyel kereskedelem és bányászat terén oly nagy szerepet játszottak. Találunk adatokat a szepesi karthauziakra nézve is,"kik bizonyos kiváltságokat kapták a lengyel királyoktól. Gazdag anyag van itt a magyar-lengyel kereskedelmi útirányokra, az' árumegállító jogra, a magyar-lengyel kereskedelmet lebonyolító kárpátalj i városokra (Biecz, Krosno stb.) vonatkozólag. A krakói magyar tanulók burzája is szerepel ottan, mert sót kap a wieliczkai bányákból. Találunk adatokat a magyar királyokkal való érintkezésekre s követküldésekre nézve is. Igen érdekes és jellemző, hogy Jagelló Kázmér uralkodása alatt bevezették a lengyel királyi anyakönyvekbe äz aranybulla, Nagy Lajos 1351. évi és Zsigmond király 1435-i törvényeinek Mátyás király által való megerősítését. Hasonlókép le van másolva V. Istvánnak a szepesi szászok részére adott kiváltságlevele. Ez azt bizonyítja, hogy a lengyel királyi udvarban nagy érdeklődéssel figyelték a magyar alkotmány fejlődését. A szepesi városok kiváltságlevelének szövegére meg azért volt szükségük, mert e városok akkor már lengyel uralom alatt voltak. Sok érdekes adatot találunk e könyvekben a Báthory és III. Zsigmond korabeli magyarokra vonatkozólag is, így pl. Békés Gáspárról, annak fiairól, Wesselényi Ferencről, Berzeviczy Mártonról stb. A levéltár anyagának harmadik nagy csoportja, hol töméntelen magyar vonatkozással találkozunk, a királyi számadáskönyvek, melyek a XV. század végétől majdnem