Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Divéky Adorján: A lengyelországi könyv- és levéltárak magyar vonatkozású kézirati anyaga / 27–58. o.

LENGYELORSZÁG MAGYAR VONATKOZÁSÚ KÉZIRATANYAGA 35 erdélyi kapcsolatokra vonatkozólag. így II. Ulászlóról,. II. Lajosról, Mária királynéról, Szapolyai János királyról,. Szapolyai Borbáláról, János Zsigmondról, Izabella király­néról, Laski Jeromosról, Brutus Mihályról, Brodarics Ist­vánról, Dudics Andrásról, Fráter Györgyről, Tubero Lajos­ról, Verancsics Antalról. Elég sok kéziratban találunk ada­tokat a Báthoryakra vonatkozólag és pedig Báthory István nádorról, Endréről, Boldizsárról és Zsigmondról. A XVII. század is gazdagon van képviselve, mert gyakran találko­zunk az iratok közt BOcskay Istvánnal, Bethlen Gáborral,. I. és II. Rákóczy Görggyyel és Thököly Imrével. A XVIII, századból már kevesebb adatot találunk, de szerepel köztük II. Eákóczi Ferenc fölkelése, a bari konfederáltaknak magyarországi tartózkodása és a szepesi városoknak Magyarországhoz való csatolása meg Reviczky Károly báró varsói osztrák rezidensnek ottani szereplese Lengyelország első felosztása alkalmával. Meg kell említenünk a varsói osztrák követek jelenté­seit az 1713—1731 közti évekből, melyekben sok érdekes adat van a lengyelországi Rákóczy emigrációról. A varsói osztrák követek ugyanis rendkívül éber figyelemmel kísérték Bercsényinek és társainak lengyelországi tartózkodását és minden mozdulatát s arról részletes jelentéseket küldtek Bécsbe. Egy kézirat a kolozsvári lengyel unitárius egyházköz­ség tagjainak névsorát tartalmazza a XVIII, századból. Van a kéziratok közt egy több kötetre terjedő, mely Magyarország történetét (Historia Hungáriáé) tartalmazza, de persze ennek tudományos szempontból nincsen jelentősége. Meg kell említenünk, hogy a kéziratok egyike Niemce­wicz Julian lengyel történetírónak és költőnek egyik tra­gédiáját tartalmazza „Ulászló Várnánál" címen. E könyvtárban van elhelyezve gyönyörű díszkötésben Kassa város díszpolgári oklevele, melyet Smolka Ferenc ki­váló lengyel politikusnak nyújtottak át 1861-ben hálából azért, hogy a bécsi Reichsrathban oly bátor beszédet mon­dott a magyar alkotmány érdekében. Irodalom: Dudik, Chwalewik, Nauka Polska VII. Dr. W. Kętrzyński. Catalogus Codicwm Manuscriptorum Biblio­thecae Ossolinianae Leopolieneis. Tom. I. Lwów. 1881, t. II. 1886, t. III. 1898. (E három kötetben 1504 kézirat van ismertetve.) Inwentarz rękopisów Biblioteki Zakładu Narodowego imienia Osso­lińskich we Lwowie. (Nr. 1505—5500.) Lwów, 1926. (Gépírásos kiadás.) -)*

Next

/
Oldalképek
Tartalom