Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: Baranya vármegye levéltára / 215–244. o.

220 DR. FÖGLEIN ANTAL 1698-tól kezdve a lassan beköltöző s a városokban, főleg azonban a falvakban újonnan épült kúriákban letelepülő nemesség már rendes közgyűléseket tartott s már tisztviselőt is választott; bár egyelőre csak a jegyzőjét választhatta szabadon.

24 Ettől az időtől kezdve megvannak már a jegyzőkönyvek is. A gyűlések száma azonban ritka volt még eleinte s elég fogyatékosak a feljegyzések is: 1698-tól 1711-ig egy könyvnyi az egész anyag. Az alispánválasztási jogával 1701-ben élhetett először a vármegye, megválasztván Simaházy Ferencet,

25 akinek már nemesi birtoka is volt a vármegyében. A nemesség számának gyarapodásával a gyűlések száma is növekedett s 1701-től kezdve az alispánon s három járási szolgabírón kívül

26 már esküdtek, adószedő s kommisszáriusok is szerepelnek mint tisztviselők:

27 az autonóm nemes vármegye végre a maga kezében tartotta és irányította a többiekéhez hasonló közigazgatását. E közigazgatás azonban még évekig igen kezdetleges volt. Leiratoknak, rendeleteknek s ezek alapján kelt felterjesztéseknek éveken át nyomát sem látjuk. A tulajdonkénem és írásbeliségen alapuló közigazgatást csak a kurucmozgalom megszűntétől kezdve látjuk. 1708-ból egy nádori leiratot, 1711-ből egy királyi parancsot s egy nádori leiratot, 1712-ből hat királyi parancsot s két nádori leiratot mutathat fel a vármegye. Ilyen körülmények között természetesen igen nehezen alakult ki a vármegye levéltára is. Baranya Vármegyének ugyanis ettől az időtől kezdve van csak levéltára.

28 A vármegye régebbi, a török megszállás előtti időből való iratai: királyi parancsok, nádori rendeletek, vizsgálati jegyzőkönyvek, törvénykezési iratok stb., s amennyiben a vármegyének az ítélőszékekről s közgyűlésekről már rendszeresen vezetett jegyzőkönyve is volt, — az akkori szokásnak megfelelően mind e köziratok a mindenkori alispán levelesládájában lévén elhelyezve, — a nemességnek 1543-ban történt általános elmenekülése alkalmával 34 L. Konceek mutatóját. 25 U. o. 26 Szolgabírákat ugyan már az említett 1696. évi összeírásban is találunk, de ezek még a Radonay püspök által megbízott tisztviselők voltak. 27 L. Koncsek mutatóját. 28 Egyetlen eredeti, régebbkeletíí oklevele van csak: a Laczkovicscsalád 1572. évi nemeslevele. (Századok: 1881: 403. 1.).