Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Mályusz Elemér: A szlavóniai és horvátországi középkori pálos kolostorok oklevelei az Országos Levéltárban : második közlemény / 136–209. o.

190 DR. MÁLYUSZ ELEMÉR Maryncze falut, amelynek földjei, vizei és erdei nincsenek elválasztva Jakvsevczy falutól. Papíron, glagol írással. Hátlapján András zágrábi éneklő kanonok, „vicarius in spiritualibus et causarum auditor generalis" 1504 április 22-i latin nyelvű oklevele,, amelyben, miután a zágrábi egyház kapujánál kbirdettette a végrendeletet és senki ellen nem mondott, megerősíti a végrendeletet „sub impressione sigilli vicariatus memorate eeclesie Zagrabiensis cum subscripcione notarii publici". A szöveg alatt ugyanazon írással: „Bernardus Petri de Modrussio nótárius". A zágrábi vikariátus papírfelzetes ép piros viaszpecsétjével, mellette jobbra és balra egy-egy kis zöld viaszpecsét nyomával. — Ugyanott a, glagol írású oklevél egykorú latin fordítása. 146. Dl. 34.570. (Remethe, fasc. 4. nr. 8.) 1504 május 6. A zágrábi káptalan előtt Márk, a promonthorium Zagrabiense-i pálosok vicariusa tiltakozik, hogy Alap-i Boldizsár,. Szlavónia al-bánja Mykchewcz-i jobbágyaival az ő zágrábmegyei Petrwssowcz nevű falujokban levő rétjeiket és szántóföldjeiket Fülöp és Jakab apostolok ünnepe után saját használatára felszánttatta és bevettette. Papíron, nyílt alakban, hátlapján ovális viaszpecsét nyomával. 147. Dl. 34.572. (Remethe, fasc. 4. nr. 9.) 1504 júl. 23. Harlaidt-i Sterlekar Tamás aquileia-egyházmegyei presbiter, császári közjegyző „in pretorio seu domo consistoriali civitatis montis Gracensis" írásba foglalja Márk, a Promontorium Zagrabiense-i pálosok vicariusa mint felperes által „ad presenciam domini Emerici literati tunc iudicis civitatis montis Gracensis existentis et certorum consulum ibidem et aliorum de communitate existencium" megidézett Flich-i. „Allemanus" Jakab Monsgracensis-i polgár és Opraschnich. Mihály alperesek ügyében létrejött egyezséget, illetőleg meghozott ítéletet. Jakab átadja Marinczi falut a szerzeteseknek, akiknek azt Margit, Michevch-i Boldizsár özvegye végrendeletileg hagyta, ha megtérítik a Margit részére tett kiadásait. Mihály pedig köteles továbbra is évenkint megfizetni azt az egy aranyforintot „de domo et stacione quondam sartoris Nicholai civis prefate civitatis", amelyet a szerzetesek szintén végrendeletileg nyertek. Ezt az utóbbi ítéle-