Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben / 104–127. o.

124 DR. MISKOLCZY GYULA minisztériuméról, a volt közös hadügyminisztériuméról, az, osztrák számvevőszékéről stb. Ide sorozhatjuk továbbá a feloszlatott levéltári osztályok régi jegyzékeit, s azokat a segédkönyveket, amelyek nem egy határozott levéltári osztályhoz tartoznak; ez utóbbiak közül kiemeljük a chiffre-kulcsokat, a békeszerződésekről készült rendszeres jegyzéket (1792 óta), a levelezők alfabetikus jegyzékét (1641—1798), a belügyminisztérium nemesi aktáiból készült jegyzéket, az államszerződések regiszterét (870—1815) stb. IV. A letétek. A házi, udvari és állami levéltárnál letétbe helyezett iratokat — többnyire családi levéltárakat — csak röviden említjük meg, elsősorban, mert szervesen neun tartoznak a levéltár anyagához, de másodsorban azért is, mert a kutatók számára csak egyesek hozzáférhetők, azok is csupán a letéteményező engedélyével. Ilyenek: az Abensberg- és Traun-letét; a Beermann-féle anyag; Baiernreitner József hagyatéka; a volt alsóausztriai lovagi nemzetségek bizottságának letétje; a Desfour—Walderode-letét; a már említett Estei családi papirok; a Hallwich-hagyaték; Khevenhüller hagyatéka; Liechtenstein-letét; a Mayr—Wallenstein-letét; Popper József és Tausig Pál hagyatéka; a volt külügyminisztérium letétje, főleg újabbkori levelezés Törökországgal, Poroszországgal ós Oroszországgal; Mitis letétje; Ruzicic Klementine letétje (Wydenbruck-irományok); Thurn és Taxiscsaládi levéltár; a Trauttmannsdorff-féle levéltár; a Vancsacsalád oklevelei; Vischer-hagyaték; Wiesner-letét; gr. Zenonecsalád oklevelei. V. A kéziratok. Ez az osztály akként jött létre, hogy a levéltár tisztviselői összegyűjtötték azokat az aktamellékleteket, amelyek alakilag és tartalmilag kéziratnak voltak minősíthetők. A kéziratok, — tulajdonképen a művek, — száma 2000-nél jóval többre rug. Egy részükről nyomtatott katalógus készült (Böhm); az ebbe fel nem vett darabokról Goldmann volt levéltári tisztviselő készített jegyzéket. Mivel a kéziratok a legkülönbözőbb provenienciájú aktákhoz tartoznak, az utódállamok egy részükre igényt emeltek, s Olaszországnak már szolgáltattak is ki olasz eredetű kéziratokat.