Levéltári Közlemények, 5. (1927)

Levéltári Közlemények, 5. (1927) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben / 104–127. o.

106 DR. MISKOLCZY GYULA állam kormányzásában is előkelő helyeket foglaltak el. Így a főudvarmester a király állandó helyetteseként elnökölt a titkos tanács, sőt sokszor a későbbi konferenciák ülésein is, míg a fömarsall az udvari tanács (Hofrat) elnöke volt egy ideig a XVI. században. Az ilyen kormányzati természetű iratanyag azonban rendesen nem az udvari levéltárban, hanem a megfelelő gyűjteményekben található, a Hungarica, Turcica stb. sorozatokban. Ugyancsak a patrimoniális igazgatás következménye volt;., hogy az állam és az udvar kiadásai közös forrásból, az udvari kamara bevételeiből fedeztettek a legújabb időkig, amikor Ausztria és Magyarország képviselete külön, civillistát szavazott meg az udvartartás költségeinek fedezésére. Az uralkodóház hitbizományi természetű magánvagyonának és különböző alapjainak kezelését a XIX. század folyamán külön, nem az udvartartáshoz tartozó szervek látták el. Az udvari hivatalok aktatömege különböző időkben, rendszertelenül került be a házi, udvari és állami levéltárba, ahol most több, egymással rokontermészetű osztályban őriztetik. Az akták időrendi sorozatban találhatók, minden territoriális beosztás nélkül, s mivel némi magyar udvartartás csak a legutóbbi évtizedekben létesült, igen sok magyar vonatkozású anyag van közöttük. Az egész udvari levéltárról cédulakatalógus készült, amely azonban nem egészen megbízható, s nem teljes. Az egyes osztályokat a következőkben ismertetjük: Főudvarmesteri hivatal. Az egész udvartartás lelke, fő irányítója a főudvarmester volt. Nevezetesen az Ő kezébe futottak össze az udvar számadásai, ő készítette elő a költségvetést stb. Az elszámoláshoz, az udvari személyzet fegyelmi ügyeihez stb. tartozó akták tehát mind a főudvarmester legfőbb vezetése alatt álló hivatalok iratanyaga. Részletesebb felsorolások: A császárnők főudvarmesteri hivatalai (1591—1750). 14 kötet. Az udvari státusra vonatkozó normáliák, mutatók, inventáriumok stb. (1791—1921). 71 kötet. Az udvari személyi ügyek protokollumai (1638—1847). 103 kötet. A főudvarmesteri hivatal aktái (1654—1921). 85 karton és 3068 csomó. Az iratok év szerint vannak rendezve, az egyes éveken belül azonban tételek vannak. Így pl. ugyanazon tétel alatt találhatók meg minden évben a magyar