Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben : második közlemény / 44–79. o.

56 DR. MISKÖLCZY GYULA bb) Hagyatékok. Baldacci hagyatéka (1804—11). 6 csomó. Baldacci kabineti referens volt, s különösen mint szervező bírta az uralkodó kegyeit. Emlékiratai a kabinet, az államtanács és az udvari hivatalok berendezésére nézve tesznek javaslatokat. Braun Adolf hagyatéka. 1866. 1 csomó. Braun kabineti hagyatékában az 1866. háborús évből vannak kiáltványok és memorandumok fogalmazványai. Brigido hagyatéka (1778—1794). 5 csomó. Brigido galiciai kormányzó hagyatéka főleg galiciai vonatkozású iratokból áll, magyar vonatkozású akta aránylag kevés van benne. Colloredo hagyatéka (1792—1805). 3 csomó. Colloredo Ferenc kabineti miniszter hagyatéka levelezését tartalmazza, még pedig részben Ferenc és József nevű fiaival és feleségével, részben barátaival, Mettérnich-hel Cobenzllel, Saurauval, Wilczekkel stb. Két csomóban a Bissingen, Eszterházy hg., Lacy, Szapáry stb. által háborús, olasz ós lengyel dolgokról hozzá intézett jelentések őriztetnek. Gombos Imre hagyatéka (1826—40). 21 csomó. Gombos udvari tanácsos, egy ideig kabineti referens volt. Hatalmas okmány- és aktagyüjteményét végrendeletileg Ferenc királynak hagyományozta s így került az a kabinet levéltárába. Iratai régi magyar okmányok másolatai és közigazgatási akták, még pedig elsősorban királyi donatiók, nemesi privilégiumok, ősfák, perek, megyei ügyek, országgyűlési akták, erdélyi ügyek, horvát ügyek stb. Az akták túlnyomó része magyar vonatkozású, magyar országos vagy helyi érdekű ügyekről szól. Izdenczy hagyatéka (1691—1801). 9 csomó. Izdenczy iratainak fontosságát eléggé megmagyarázza hivatali pályájának ismertetése: a magyar udvari kancelláriától az államtanácshoz került, mint a magyar ügyek referense, később kabineti referens lett, s 1801 után a konferencia-minisztérium titkos referense. Nemcsak konkrét ügyekben mondotta el véleményét, hanem általában a magyar közjog minden részében informátora volt az udvarnak, s így számtalan jozefinista szellemű közjogi értekezése maradt reánk. Többek között Lakitssal együtt megírta a magyar közjog tételes és történeti vezérfonalát. Ez a gyűjtemény azért is fontos, mert Izdenczy a használt egykorú és előző aktákat sohasem helyezte vissza, és így elég sok, látszólag elveszett irat az ő hagyatékában van.