Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Miskolczy Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben : második közlemény / 44–79. o.

58 DR. MISKOLCZY GYULA ferenciában, az államtanácsban és a kabinetben való műkö­déséből származnak, hanem olyanokat, amelyeket a főher­ceg mint a király ideiglenes helyettese állított ki, tehát leg­felsőbb kéziratokat, fegyelmi ügyeket, vagy pedig olyanokat, amelyeknek elintézésére Lajosnak egyenes megbízatása volt. Az e csoportba tartozó iratok a magyar udvari kancellá­riának Zichy miniszter által előterjesztendő ügyeiről, a me­gyék mozgalmáról, a nádor ügyköréhez nem tartozó prome­moriákról és előterjesztésekről és Fiume ügyeiről szólnak. Pergen hagyatéka (kb. 1780—90, 5 csomó). Pergen Alsó-Ausztria elnöke, s egyszersmind a rendőrségnek főnöke volt. Hagyatéka elsősorban osztrák vonatkozású, de magyar szempontból sem érdektelen, mivel a rendőrség működése akkoriban, ha nem is jogilag, de tényleg az egész monar­chiára kiterjedt. Pilgram hagyatéka (1809, 1 csomó). Pilgram államta­nácsos és kabineti referens e gyűjteménye a szabadkőműve­sekre vonatkozó aktákat tartalmaz, nevezetesen kátékat, diplomákat, alapszabályokat stb. Rajner főherceg hagyatéka (1763—1844, 5 csomó) sta­tisztikai feljegyzéseken kívül elsősorban olasz, velencei és parmai aktákat tartalmaz, Reichenstein b. hagyatéka (1863—65, 4 csomó). Rei­chenstein 1863-tól 65-ig erdélyi alkancellár volt. Hagyatéka főleg irodájának hivatalos aktáiból áll, amelyek a bécsi kor­mány törekvéseinek ismeretére és Erdély történetére igen fontosak, különösen levelezése Nádasdy miniszterrel és az •erdélyi magyar, szász és román pártvezérekkel, közöttük Saguna püspökkel. A gyűjteményből kiemeljük még a Hay­nald püspök szereplésére vonatkozó aktákat, az elnöki osz­tály bizalmas aktáit és a nagyszebeni országgyűlés aktáit. Zinzendorf Lajos és Károly grófok hagyatéka (1759— 1813, 21 csomó és 205 kötet). A két Zinzendorf korának legbefolyásosabb egyéniségei közé tartozott. Károly, a mi­niszter és az udvari számvevőszék elnöke, mint szervező és pénzügyi szakember volt az uralkodók nagyrabecsült tanács­adója, míg Lajos állam tanácsos volt, e testület egyik jóaka­Tatú, felvilágosult, higgadt tagja. Nagy hagyatékuk iratok­ból és naplókból áll. 21 csomó iratuk az egész monarchia közigazgatására és belső politikájára, de főleg gazdasági kérdéseire vonatkozik. A 13. és 14. csomó Magyarországot, s, 15. a temesi bánságot, a 16. Horvátországot, Fiumét és a tengerpartot érdeklő iratokat foglal magában. A kéziratok

Next

/
Oldalképek
Tartalom