Levéltári Közlemények, 4. (1926)
Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Eckhart Ferenc: Az osztrák levéltárügy a háború után / 20–43. o.
AZ OSZTRÁK LEVÉLTÁRÜGY A HÁBORÚ UTÁN 37 rá nézve sokkal fontosabb volt az iratanyag, mint a többi államnak, melyeknek központi kormányszervei már megvoltak s csak bizonyos területeket csatoltak eddigi államterületükhöz. Másrészt arra a kényszerhelyzetre hivatkoznak, melyben Ausztria a csehekkel való tárgyalások idején volt. Ez valóban nyomós ok, hisz ugyanakkor, mikor a levéltári szakértők ezen kérdésekről tárgyaltak, az 1920-ban még minden oldalról elzárt és kiéheztetett Ausztria kormányemberei szén- és cukorszállításról tárgyaltak a csehekkel és nem csekély nyomást gyakoroltak az előbbiekre, mivel ezen utóbbi tárgyalások sikere nem csekély mértékben függött az előbbiekétől. 6 Magyar szempontból mint örvendetes tényt kell megállapítanunk, hogy a csehek Felsőmagyarországra vonatkozó anyagot egyáltalában nem kaptak sem az irattári, sem a levéltári részben. Igaz, hogy „Szlovákiára" vonatkozó egységes aktacsoport vagy „szlovák" provenentia természetesen Bécsben sem található. A Romániával jó egy évvel utóbb 1921 október 5-én kötött szerződés, 7 bár nem egy pontjában a cseh szerződés mintájára készült, korántsem oly engedékeny hangú, mint az utóbbi. Főbb pontjai a következők: Ausztria a saint-germaini béke 191. cikke szerint kötelezi magát mindazon aktákat, okleveleket visszaadni, melyek a Romániának átengedett területről származnak tekintet nélkül arra, hogy azok közintézmények vagy egyesek tulajdonában vannak. A saintgermaini 193. cikk értelmében Ausztria visszaadja a közintézményei birtokában levő aktákat, okleveleket és történeti feljegyzéseket, melyek az átengedett terület történetével összefüggnek és az utolsó tíz évben vitettek el onnan. — Ezek tehát semmi egyebet nem vonnak maguk után, mint amire a béke amúgy is kötelezte Ausztriát. Praktikus eredménye ezen megállapításoknak — ily anyag hiányában — vajmi kevés lehetett. A viszonosságot is megkívánta Ausztria, bár ennek itt igazán semmi értelme sincs. Románia is kötelezte magát mindazon akták ós oklevelek visszaadására, melyek az átengedett területeken vannak, nem tovább, mint 20 évre nyúlnak vissza és az új osztrák terület történetével összefüggnek. Mintha bizony Bukovinában az alpesi tartományokra vonatkozó levéltári anyag található volna! Az osztrák kormány hajlandó Romániának a közigazgatás vitelére szükséges és őrizetében levő levéltári anyagot 6 Bittner: Zwischenstaatl. Verhandl., 82. 7 österr. Bundesgesetzblatt, 1922. Nr. 583. %