Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Lukinich Imre: A magyar levéltárügy történetéhez : Révész Imre / 302–307. o.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK 303 Megérthető tehát, hogy Fáy András, bizonyára a meginduló rendszeres forráskiadványok hatása alatt, 1861-ben a tulajdonképeni országos levéltár mellett egy „Országos Történelmi Levéltár" felállítását is javasolta az akkor összeült országgyűlésnek, mely levéltár a Pesten építendő országház egyik szárnyában volna elhelyezendő. Az Országos Történelmi Levéltár anyagát elsősorban a hiteles helyek levéltáraiban „található minden családi és helységi oklevelek, azoknak lehető elenchusaival, jegyzőkönyveivel, krónikáival, kézirataival, nemkülönben ládáival és szekrényeivel együtt" alkotnák; őrzésük egy országos fő- és egy allevéltárnokra bízatnék, kiknek egyike az épületben laknék. Miután pedig az Országos Levéltárnál a főérdek az volna, hogy a levéltári anyag minél előbb ismeretessé váljék, Páy szerint szükséges, hogy az oklevelekből regeszták készíttessenek és ezek bizonyos terv szerint regeszta-kötetekben tétessenek közzé. E- nagy feladatot az allevéltárnok mellé rendelendő nyolc-tíz, fizetéses és a történelmi segédtudományokban járatos szakember végezné, akiknek címök „Országos Történelmi segédek" volna. A regeszta-köteteken kívül szükséges volna azonban „oly köteteket is adni ki, melyekben a netán levéltárban található még ismeretlen országos diplomák, közállami levelek, kötések, diplomáciai levelezések, egyszóval: országos vagy éppen európai érdekű állami oklevelek egész terjedelmükben azon nyelven, melyen Írattak, s ha igen fontosak, facsimilékkel is, nyoinattatnának ki". „Oly oklevelek, melyek különösebben a XVI. század! előtti időkben, vagy legalább azon század' első felén magyar nyelven Írattak s nyelvünk kincseinek tekintethetnek, a M. Tud. Akadémiának lennének átszolgáltatandók,"

1 Fáy kétségtelennek tartja, hogy „országos felszólításra, közügy iránti érdekből és hazafiasságból köz- és magánlevéltárak, könyvtárak s más magánosok is sietnének átengedni szükségtelenekké vált, csak történelmi tekintetben beccsel bíró, aktuális birtokaikat, jogaikat nem érdeklő okleveleiket, kézirataikat az országnak". Páy javaslatai arra mutatnak, hogy a magyar közvélemény nem ejtette el „egy nemzeti közlevéltár"-ink gondolatát, melyet 1848—49-ben az Akadémia vetett volt fel és sürgetett a magyar kormánytól, elsősorban „a törvénytudomány érdekében", azonban „minden következés nélkül."

2 Az 1861-i országgyűlés felosz1 Pesti Napló. 1861. 145. ez. (június 26.) • • - Űj Magyar Múzeum. I. (1850—51.) Pest, IV. 1.