Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Csobán Endre: H. Jenkinson: A manual of archive administration including the problems of war archives and archive making. (A levéltárkezelés kézikönyve, különös tekintettel a háborús levéltárak és a levéltárképzés kérdésére) Oxford, 1922. / 287–290. o.

ISMERTETÉSEK 287 ugyanis ez a váradi registrumbeli Heuiuz apátság a Kőrös és Berettyó vidékén feküdt s valószínűleg a hegyközszentimriei — S. Henrieusról elnevezett apátsággal azonos. S így, szerinte, ez az 1214-i téves említés Borsod vármegye tatárjárás előtti történetéből kiselejtezendő. — Leszih Andor Miskolc régiségeit, a különböző kő-, bronz-, vas- és népvándorláskori leleteket ismerteti. A két füzet tartalma tehát, miként látjuk, komoly kutatók munkájának bizonyul. DR. FŐGLEIN ANTAL. H. Jenkinson: A manual of archive administration including the problems of war archives and archive making. (A levéltárkezelés kézikönyve, tekintettel a háborús levéltárak és a levéltárképzés kérdésére.) Oxford at the Clarendon Press, 1922. Kiadja a „Carnegie Endowment For International Peace". XVIII + 243 p. Nem csekély ajánlólevél egy könyvnél, ha az van a sarkára nyomva, hogy a Carnegie-alapítvány adta ki. S a Jenkinson könyvénél ez az eset. Kiadta a „Carnegie nemzetközi békealapítvány". Hogy' kerül a nemzetközi békiealapítvány kiadványai közé egy levéltárkezelésről szóló speciális szakmunka? A Carnegie-alapítvány nemhiába amerikai intézmény, a legszorosabb kapcsolatot tartja fenn a haladó élettel. Vezetősége már 1914 őszén, tehát a világégés első hónapjaiban elhatározta, hogy programmját azokhoz az új problémákhoz igazítja, amelyeket a háború vetett fel. Az 1914. és 1918. évek között lefolyt háború ugyanis amellett, hogy az európai népek közgazdasági és társadalmi életét egészen új mederbe vetette, olyan rendkívüli jelentőségű esemény, amelynek gazdasági hatása a világ legtávolabbi részeiben is kimutatható. Nemcsak a rombolás erőit szabadította fel, hanem a termelést is hihetetlen aktivitásra kényszerítette. Az alapítvány vezetősége tehát a mai élet legmélyebb kérdéseihez nyúlt, amikor tervbe vette a habom gazdasági és társadalmi történetének megírását is. A kutatást még sokáig akadályozni fogja az, hogy a háború okiratait az érdekelt államok hét lakat alatt őrzik. Már pedig okiratok nélkül nincs történetírás. A Carnegiealapítvány, ha tudósai az elsőrendű forrásokhoz boizzá nem férhetnek, legalább a jövőre nézve akarja biztosítani ezeket az okiratokat. Ez a meggondolás tette szükségessé egy