Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Pleidell Ambrus: Házi Jenő: Sopron szabad királyi város története. I. rész, 4. kötet. Oklevelek és levelek 1453-tól 1459-ig. Sopron, 1925. / 265–273. o.

ISMERTETÉSEK 267 érzelmeinek nem igen adott kifejezést s nem sokat törődött a rajta kívül eső világgal. Ez tükröződik vissza Sopron Város oklevéltárán is, dacára annak, hogy a város körül szakadatlanul pártharcok dúltak. Magát a várost úgyszólván csak visszaváltása érdekelte az országos politikából. Emellett, mint a tó sima tükrén, csak itt-ott csillan fel az országos politikai életnek egy-egy hulláma, idegenül, mintha nem is tartozna bele, hogy megzavarja a mindennapi polgári élet egyhangú nyugalmát. Így értesülünk V. László egyik hívének, később a soproni harmincad zálogos urának, Stanz Jánosnak követjárásáról Giskránál (37. sz. oki.).. Az idegen világban elmerülve éppen olyan váratlanul vesszük János győri főesperes hírét, hogy László kiirály a kormányzó két fiát Kanizsai Lászlóval és Rozgonyi Sebestyénnel együtt elfogatta (206. sz. oki.), mint amilyen váratlanul érte ügyes-bajos dolgaik közt a soproniakat; Kanizsai Imrének ugyanaznap keltezett rövid levele, melyben a soproni tanácsot kéri, hogy egy mázsa puskaport vegyenek számára (207. sz. oki.), sejteni engedi, hogy mi történik odakint a nagy világban. Hasonlóképen érdekesek azok a levelek, amelyekben III. Frigyes császár Szilágyi Mihály követének, Sáry Péternek gondviselését köti a soproniak lelkére, nehogy baja essék az üzenethordásban (328, 335. sz. oki.). Utóbb (415. sz. oki.) hallunk az elégedetlen magyar uraknak tárgyalásairól is Frigyes császárral. Frigyesnek magyar királlyá koronázása ügyében Sopronhoz intézett 1459. április 15-i rendeletét már ismertük ugyan, de az azt kiegészítő április 17-i pótrendelet (435. sz. oki.) ismét új adiat. Nemcsak a magyar, hanem a világtörténet is értékes adatokat fog találni azokban a tudósításokban, amelyeket Jembniczer Lénárd bécsújhelyi pénzverdéi ügyész küldözgetett Sopron városához, valami kereskedelmi ügyletből eredő, bár lehet, hogy csak atyafiságos jóindulatból (99, 201, 221, 290, 307, 415. sz. oki.)/Pozsony, Szombathely, majd ismét Pozsony város levelei Sopronhoz (81, 359, 431. sz. oki.) érdekes töredékét képezik annak a bizonyára nagyobb arányú, tisztán hírközlés jellegű levelezésnek, amely — mint az északkeleti városoknál is láttuk,* •— a középkor vége felé egyes városok között kifejlődött. Nincs célja, hogy a kötetben elszórt nem csupán helyi jelentőségű többi adatot is felsoroljuk, csak még azt a két levéltártörténeti adalékot * Domanovszky Sándor: A szepesi városok árúmegállító joga. Budapest, 1922.