Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kossányi Béla: A szász országos főlevéltár és a porosz titkos országos levéltár új épületei / 236–241. o.

238 KISEBB KÖZLEMÉNYEK amely egyszersmind átjáró a 30 kutató részére épült dolgozóterembe is. A kutatótermiét tölgy faburkolat borítja, díszes faragású mennyezettel. E helyiség egyes részein galéria fut végig, amelyen a kutatók részére szolgáló kézikönyvtárt állították fel, A galéria alatt is könyvállványok és a kutatók által használt levéltári anyag megőrzésére szolgáló tűzbiztos szekrények állanak. A terem közepét három hatalmas asztal foglalja el, a kutatók munkaasztalai, míg a két felügyelő tisztviselő íróasztalát emelvényen a helyiség két végében helyezték el, hogy két oldalról is állandó ellenőrzés alatt tarthassák a kutatókat. A földszint további részét a könyvtár hatalmas terme foglalja el, amelynek egyik nagyobbik felébe két emelet magasságban a könyvtár vasállványzata van beépítve. A szabad terület az olvasóterem, ahol a gyakrabban használt repertóriumok ós más levéltári segédeszközök nyertek elhelyezést. Az első emelet az igazgató és a tisztviselők békebeli kényelemmel berendezett szobái, valamint egyéb hivatalos helyiségek foglalják el. Itt van a nagy repertorium-terem a repertórium- és index-apparátussal. Ez az apparátus a szász országos főlevéltárban igen nagy terjedelmű, minthogy itt az anyag felállításánál a proveniencia elvét még ma is csak a külső keretekben érvényesítik és az anyagot azon belül tárgy szerint rendezik, csoportosítják és katalogizálják. A második emeleten nyert elhelyezést a drezdai levéltár híres pecsétgyüjteménye, amelynek felállításánál a levéltár egykori igazgatója, a nagyhírű sphragistikus Otto Posse szerzett hervadhatatlan érdemeket. A pecsét-gyűjtemény mellett állították fel azt a facsimile-gyűjteményt, amely a fejedelmek, nevesebb, közszerepet vitt személyek, követek, hivatalnokok kézírásának fényképeit foglalja magában és amely ismeretlen szerzőjű írások írójának meghatározásánál szolgál gyakran kitűnő segédeszközül. Ezen az emeleten van a gazdagon felszerelt fényképező-műterem is, amelyben hatalmas reflektor világánál készítik a felvételeket. Itt találjuk továbbá a galvanoplasztikái műhelyt, valamint az okleveles viaszpecsét-konzerváló kémiai laboratóriumokat. Utóbbiakban azokat az eljárásokat próbálják ki és alkalmazzák a gyakorlatban is, amelyekkel újabban Németországban a megrongálódott, pusztuló levéltári anyag konzerválására tesznek kísérleteket. A laboratóriumokhoz csatlakozik végül a levéltár házi nyomdája, könyvkötődéje és az ú. n. „phonetikus-osztály", amelyben a levéltár hangfelvevő kó-