Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Relković Néda: Bakabánya levéltára és rövid története / 231–235. o.

BAKABÁNYA LEVÉLTÁRA ÉS RÖVID TÖRTÉNETE. Bakabánya (Hont vm.) levéltárában 1913-ban jártam. A levéltár a községház tanácstermében volt elhelyezve, ahol tartalomjegyzék is állott rendelkezésemre. A jegyzékbe foglalt okiratok azonban részben nem voltak megtalálhatók.

1 A város viszontagságos múltjának tudható "be, hogy levéltárának csak töredékei maradtak fenn. Középkori eredeti oklevél csak három van, külön borítékban. A legrégibb 1321-ből való hártyaoklevél függőpecséttel, melyben Károly Róbert a Haslaui-testvéreknek turzási jogot és egyéb szabadalmakat ad. A második oklevél II. Ulászlótól való 1492-ből és az erdőhasználatot biztosítja a polgárság számára. Szintén hártyára íródott, rányomott pecséttel. A harmadik, hártya-oklevélben (függőpecséttel), 1513-ban II. Ulászló a város szabadalmait erősíti meg a polgárság bemondása alapján.

2 A későbbkori oklevelek közül (külön borítékban) érdekesebbek: I. Ferdinánd 1560-i piros pecsét használatát engedélyező oklevele; Miksa királynak 1565 május 15-én kelt levele, melyben megtiltja, hogy a bányavárosok erdeiben legeltessenek s egyúttal erdő rendtartását is megküldi; ugyancsak 1565-ben december 30-án az érckivitelt tiltja el; 1582 március 12-én Rudolf a megyei bíróságnak megparancsolja, hogy a bányavárosok fölött ne bíráskodjék. A város egyéb okiratai — pontosabb időrendi sorrend nélkül — három csomóban vannak meg, melyek közül a harmadik anyaga már a XVIII. századba is átnyúlik. Az I. csomóban vannak: 9. sz. a. Bélabánya levele 1639-ből a török magatartását illetőleg; a 10. sz. a. Újbánya levele u. a. évről a török ellen történő intézkedésekre vonatkozólag; a 11—12. sz. a. Selmec- és Körmöcbánya át1 Pl. II. csomó 52. sz., III. csomó 107. sz. 2 Kivonatban a Liber Regius II. köt., 216—218. lapjáról közli Fejér, CD. VII/5., 425—426. 1. és VIII/7., 259—260. (A Haslau-féle oklevelet Kaprinai után is közli.)