Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Jurkovich Emil: Besztercebánya város levéltára / 219–230. o.

BESZTERCEBÁNYA VAROS LEVÉLTÁRA 229 a most említett levéltári ellenőr számára ügykezelési instrukciót és eskümintát készítsen.

21 A kiküldött bizottság azonban csak egy év múlva mutatta be a levéltárnok eskümintáját s a kezelési ügyrendtervezetet, amelyet a tanács azzal bővített, hogy a két regesztrátort is feleskette s szigorúan intézkedett aziránt, hogy idegenekkel aktákat ne közöljenek, sem azok tartalmáról senkinek ne beszéljenek. Valóban nagy szükség volt mindezen intézkedésekre, miután már a megelőző évben is híre járt, hogy a kamara valami nagy dologra készülhet a város ellen, mert egyre gyűjti a káptalanoknál és hiteles helyeknél azokat az okmányokat, amelyek a várossal szemben érvényesítendő követeléseire vonatkoznak. Ezen fontos hír hallatára a város már július 14-én elhatározta, hogy átír a káptalanokhoz és hiteles helyekhez, hogy az 5 jogait tartalmazó s ott őrzött okleveleket közöljék vele. Át is írt Esztergomba, Székesfehérvárra, Csornára, Pannonhalmára, Csanádra, sőt Zágrábba is, de kevés eredménnyel. A város és a kamara között készülő nagy per, amelynek eldőlésétől függött a város jövője, egyre közelgett, szerencsés kimenetelét pedig csak jól rendezett, könnyen áttekinthető s kezelhető levéltári anyaggal lehetett biztosítani. Innét tehát a nagy sietés, a lázas munka s a kezelőszemélyzetnek titoktartásra való kényszerítése. A munka ezután is fokozott erővel haladt. Jeles munkaerők igyekeznek itt rendet teremteni. Ezek sorában nagy érdemeket szerzett Finkér Antal, 1829-től kezdve Szigethy Károly, s valamennyinél a legbokrosabbat Oszwald József, akinek óriási munkabírásáról számtalan akta hátirati kivonata és a regesztrumok egy nagy része tanúskodik. A levéltári személyzet működéséről időnkint jelentést tesz a levéltárnok a tanácsnak, ez viszont további utasításokat ad neki a szükséghez képest. 1842-ben Oszwald után Winkler János lett a levéltárnok, s hogy a munka még gyorsabban menjen, egy díjnok is nyer ott a hivatalos időn túl való foglalkozást. Dacára ennek, a következő esztendőben Drexler főjegyző panaszt emel a tanácsnál, hogy a munkálatok nem haladnak elég glyorsan, mire Winkler azzal védekezett, hogy a kulcsoknak két helyen való őrzése igen gyakran akadályozza a 21 Prot. Praet. 1819. 510. sz. — Levéltámoki instrukció eddigelé nem létezett, legfeljebb annyi, hogy a jegyzőnek tiltva volt a jegyzőkönyveket bárkinek, de még magasabb állású személveknek sem, megmutatni. Prot. Praet, 1692. 55. 1.