Levéltári Közlemények, 4. (1926)
Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Kravjánszky Mór: A velencei állami levéltár : R. Archivio di Stato, Venezia / 1–19. o.
18 DR. KRAVJÄNSZKY MÓR Ausztria megkapta az eddig Velencében őrzött, 1866 után készült másolatokat. * Ami most már a velencei állami levéltárnak különösebben Magyarországra vonatkozó részeit illeti, e tekintetben itt részletekre alig terjeszkedhetünk ki. Legnagyobb általánosságban mondhatjuk, hogy a velencei levéltáron keresztül megkapjuk úgyszólván Magyaiíország íegjósz történetét, a XVI. századtól kezdve a köztársaság bukásáig. A M. T\ Akadémia tulajdonában lévő Mircse-gyüjtemény ma már nem elégíthet ki bennünket, mert az inkább csak egyes kikapott érdekesebb iratok gyűjteménye. A magam részéről e levéltári és történeti kútfői szempontból majdnem értékesebbnek tartom Velencét Rómánál. A pápai adatoknál mindig számolnunk kell feltétlen katolicitással és Habsburg-pártisággal, ami gyakran a tárgyilagosság kárára lehet; Velence azonban mindig szigorúan meghatározott állami érdekei szerint járt el, s inkább lenyűgözte az egyházat, melyet saját állami céljaira használt fel és mindig osztrákellenes volt. így Magyarországnak a Habsburgok által ezidőben történt elnyomásával sem érthetett egyet; úgyhogy a mi dolgainkról is tárgyilagosabb vagy semlegesebb megállapításaira számíthatunk. Különösen a XVI— XVII. században Velence minden érdeklődlése a török-magyar területekre összpontosult. Ott dőlt el úgyszólván Velence sorsa is a török-magyar harctereken. A Bécsben, Prágában, Pozsonyban, Kassán, Kolozsvárt, Gyulafehérvárott, Budán, Kanizsán történt események határozzák meg a signoria külpolitikáját a Habsburg és a török hatalommal szemben, azért oly részletes és oly teljes a Velence által nyújtott magyar kép. E részben szerény véleményem szerint legelső feladatunk lenne összegyűjteni ós esetleg kiadni a Magyarországra vonatkozó történeti adatokat is tartalmazó „Dispacci di Germania" sorozatot. Túrba, illetve a Bécsi Tudományos. Akadémia belátta, hogy ez a sorozat német történelmi szempontból kevésbbé értékes; annál értékesebb minekünk. Ez, valamint a „Relazioni di Germania" modern kritikai feldolgozása lehetne gerince a velencei feladatunknak, ennek kiegészítése pedig „Dispacci di Constantinopoli" és „Relazioni di Constantinopoli" anyaga. A bajlo-jelentések nem adnak szerves magyar történelmet; die igen értékes és sehol másutt nem kereshető adatokat nyújtanak.
