Levéltári Közlemények, 4. (1926)
Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Deininger, Heinz Friedrich: A herceg és gróf Fugger-féle augsburgi családi és alapítványi levéltár története / 177–208. o.
198 DR. DEININGER HEINZ FRIEDRICH kötetes munka első kötetének volt szánva. Sajnos, már a második kötetet sem tudta a szerző befejzni: 1912 májusában elragadta a halál. Halála után tanára, Grauert Hermann, herceg Fugger-Glött-Kirchheim kívánságára átvette a tanulmányok kiadását. Jansen tanítványaiban a Fugger-kutatások iránti érdeklődés ébren maradt. Ezek írták a negyedik és Ötödik füzetet: Düvel Thea „Fugger Jakabnak, a gazdagnak birtokszerzése és rangemelése", 1913 ós Kirch József Hermann „A Fuggerek és a schmalkaldeni háború", 1915. A háború után ismét herceg Fugger-Glött-Kirchheim, a herceg és gróf Fugger-család seniora, volt az, aki családja hagyományait követve, a Fugger-levéltár részére igazgatót keresett és talált a lipcsei egyetemi tanár, dr. Strieder Jakab személyében. 35 Miután ő a müncheni egyetem közgazdaságtörténeti tanszékére a meghívást 1920-ban elfogadta, részére a közeli Augsburgban levő Fugger-levéltár vezetése és tudomániyos feldolgozása is lehetővé vált. Strieder idejében már 1921-ben megjelent a tanulmányok hatodik (Halm Fülöp Mária: Daucher Adolf és a Szent Annáról nevezett Fugger• kápolna Augsburgban), 1923-ban pedig hetedik füzete (Babinger Ferenc: Dernschwamm János konstantinápolyi és kisázsiai utazásának naplója. 1553—55). — Fugger Jakab személyiségének helyes értékelését és felfogását ezidőszerint Strieder „Fugger Jakab, a gazdag" című munkája adja, amely az európai gazdasági életben vezető szerepet játszott férfiú halálának (1525 december 30) négyszázados évfordulóján jelent meg. Strieder kinevezése után úgy a hatóságok, mint a tudományos kutatók részére a levéltár használata ismét lehetővé vált. Az utóbbi esztendőkben e családi levéltárt már olyan nagy mértékben vették igénybe, hogy a levéltár igazgatója mellett egy asszisztens is —; e cikk szerzője — alkalmazást nyert, ami lehetővé tette, hogy a levéltárban, úgy mint Dobel idejében, ismét hivatalos órák tartatnak. A levéltár használata iránt benyújtott kérésekben a kutatás tárgyát határozottan körül kell írni. A levéltár anyagának tanulmányozása vagy másolása rendszerint a levéltár dolgozó35 Korábban megjelent munkái: „Die Inventur der Firma Fugger aus dem Jahre 1527". (Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaft. Tübingen, 1905. Ergänzungsheft XVII.) ; „Zur Genesis des modernen Kapitalismus". Leipzig, 1904.; „Studien zur Geschichte kapitalistischer Organisationsformen". München-Leipzig, 1914, 1925. — A két utóbbi munka a Fuggerekkel külön fejezetekben foglalkozik.
