Levéltári Közlemények, 4. (1926)
Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Deininger, Heinz Friedrich: A herceg és gróf Fugger-féle augsburgi családi és alapítványi levéltár története / 177–208. o.
AZ AUGSBURGI FUGGER-LEVÉLTÁR 191 ket az 1854-ben ismét felállított erdőigazgatóságnak átadta. Köhler — tekintettel a szükséges helymegtakarításra — a levéltárt az irattárakkal egyesítette és róluk repertóriumot készített. Az egyesítésből csak a folyó ügyek elintézéséhez szükséges ügyiratokat hagyta ki, de ezekről külön jegyzéket vezetett. A Rajmund-ág senioratusának a herceg és gróf Fugger-féle közös családi alapítvány felügyeletére vonatkozó külön irattára a senioratusban történt változás következtében megszűnt. A senioratus elnöksége ellenben megtartotta külön irattárát, amely elnökség 1854-ben a Kirchberg-ág fejére szállott. A kircheimi grófság zárgondnokságának irattára annak megszűnte után a Kirehberg-háznak átadatott. A chusangi téglaégető és a steinlei malomra vonatkozó iratok az 1843-ban kötött egyezség értelmében a Beneggerörökösöknek kiszolgáltattak. Köhler az általa készített repertóriumot 29 1860 októberében terjesztette be. Beosztása a következő: családi ügyek, császári kiváltságlevelek, Fugger-féle uradalmak megszerzése és elidegenítése, babérlevelek és hűbéri ügyek, közjogi és rendi ügyek, jurisdictio, telekkönyvek, hűbéri és földesúri jogok, kegyuraság, jogosítványok, terhek, hivatalok és hivatalnokok, jószágigazgatás, tőkék, adósaágügyek, számadások, perek, hadügy, birodalmi iratok és miscellaneák. A levéltári anyagot oklevelek és ügyiratok szerint nem választotta szét. A levéltári jelzés rekeszek (100-nál több) szerint történt s ezeknek tartalma — irat csomónkint — ismét új folyószámozással volt ellátva. A folio-kötetek megőrzésére néhány szekrény szolgált. A kirchheimi levéltár 30 eredetileg két részből, a „régi" és „új" levéltárból állott. Az első helyen említettet „Pflegamt"-nak is nevezték; ez a kastély északkeleti szárnyában, az utóbbi pedig a déli rész földszintjén volt elhelyezve. Mikor a XIX. század elején a Kircheim grófi család összes okleveleinek összegyűjtése és általános repertóriumba foglalása meg^ kezdődött, az uradalom ez idei birtokosának, gróf FuggerKircheim-Hoheneck Fülöpnek rendelkezésére a „régi" levéltárban őrzött anyagot az „új" levéltárba átszállították. A „Pflegeamt" falai helyenkint, különösen az udvar felé, nedvesek voltak, aminek következtében az iratok egy része, nevezetesen a kircheimi büntető ügyiratok és missivproto29 P. A. 85, 1, 14. 30 F. A. 85, 1, 13.
