Levéltári Közlemények, 4. (1926)

Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Deininger, Heinz Friedrich: A herceg és gróf Fugger-féle augsburgi családi és alapítványi levéltár története / 177–208. o.

AZ AUGSBURGI FUGGER-LEVÉLTÁR 187 sági hivatalnokok végezték, de néhol már levéltárnokok is működtek, így pl. Babenhausenben. Az első valóságos levéltárnok a babenhauseni levéltárban tűnik fel a jogtudó Bök Antal személyében, akinek igen nagy jártassága volt a levéltár- és történettudomány terén. Az ő ideje előtt a levéltár vezetését, mint mellékhivatalt, Zwerger Antal, Babenhausen első tanácsosa és Oberamtmannja látta el, akit fia, a rettenbachi tanácsos és Pfleger, mint akkori titkár, utóbb pedig Teufel registrator követett, akit munkája alapján Bök majdnem analphabetának nevez. E két utóbbi — szerencsére — csak igen rövid ideig működött. Bök egy levelében, amelyet 1789 januárjában az akkori grófhoz intézett, részletesen leírta a babenhauseni kastélyban az iroda mellett elhelyezett levéltárban tapasztalható tarthatatlan állapotot. A bolthajtásos helyiségek nedvesek és tűzveszélyesek, szellőzésük pedig nem megfelelő. A levéltár elhelyezésének most említett és más egyéb hiányain felül a belső levéltári berendezés is nagy hiánVokban szenvedett. Az egészen célszerűtlenül csoportosított okleveleknek és iratoknak nem volt általános repertóriuma. Bök a levéltár külső és belső berendezésének újjáalakítására javaslatokat tett, amelyek nagy tárgyi ismereteiről tanúskodnak. Alapelvei nagyrészben a levéltári berendezésnél még ma is érvényesek, így pl. a megőrzésre vonatkozóak. Hiszen mintaképül Eckartshausen Károly udvari tanácsost, a kiváló kurpfalzi titkos levéltárnokot (f 1803) választotta, akinek eredeti, tökéletes levéltári rendszabását Bök felhasználta.

27 A kézikönyvtár szükségességét is előadta. Majdnem minden javaslata elutasításban részesült. A rosszakarat mellett, amelyet hivatalnoktársai vele szemben tanúsítottak, talán e körülmény volt az oka annak, hogy Bök hivatalában nem maradt meg sokáig. Később mint Obervogttal találkozunk vele Pferseeben, Augsburg elővárosában. Ebben az időben a levéltár berendezéséről még egy tervezetet nyújtott be. Zwerger is foglalkozott ezzel. 1852 óta egy betűrendes vezérszórepertorium (2 kötet) nyújtott felvilágosítást a levéltári anyagról. A XIX. század elején a levéltár az augsburgi Fuggerházba helyeztetett át,

28 míg az általános levéltár a Fuggerei27 Arehivalische Zeitschrift, VII. Band (1882). Max Josef Neudegger: Zur geschichte der bayerischen Archive. 89. 1. 28 Sitzungsberichte der phil.-histor. Klasse der kaiserl. Akademie der Wissenschaften zu Wien. X. Band (1853). C. Höfler. 400 1.