Levéltári Közlemények, 4. (1926)
Levéltári Közlemények, 4. (1926) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: A velencei állami levéltár magyar vonatkozású fethnaméi / 139–157. o.
146" DR. FEKETE LAJOS vezírem — tartson soká a méltósága —, Ibrahim anatóliai bejlerbej — tartson soká a nagysága —, az anatóliai bejek és egy csapat janicsárral a janiceár-kethüda, a másikra pedig Hüsrev pasa vezírem — tartson soká a méltósága —, továbbá Ahmed pasa rumiliai bejlerbej — tartson soká a nagysága — és janicsár szolgáimmal meg más rumiliai csapatokkal a janicsár aga rendeltettek ki. A vár körülzárása után a porba sújtott hitetleneket félelem fogta el s a külső várost elhagyván, a belső várba zárkóztak. Miután tornyaik a küzdelemre való előkészület közben leromboltattak, ők pedig kegyelmet kértek, a vár kulcsait a 950. év rebi-ül ahir havának 4. napján 6 átadták. A várnép meghódíttatott, a vár élére szintén kädi és várparancsnok állíttatott. Ezután a vidék óriási várai közül Pécs (Peéevi), Szász (Säz) és Bélavár (Bälvär) nevű várak is bevétettek s miután elfoglalásuk sikerült, a szultáni menet megindult Buda felé s mikor flottám hajói is megérkeztek, Buda mezejét diadalmas zászlaim tették vidámmá. Engürüs legerősebb várai közül Esztergom, jóllehet János király birtokában volt, az említett hitvány kezeibe került, aki azt porbasujtott hitetlenekkel töltötte meg. Rebf-ül-ahir havának 23. napján 7 a vár körülzáratott. Egyik oldalára nevezett Mehmed pasa vezíremnek — tartson soká a méltósága — hadteste az összes anatóliai bejekkel, a sekbän basival és egy csapat janicsár szolgámmal, másikra a rumiliai bejlerbej a rumiliai csapatokkal, a janicsár agával és janicsár szolgáimmal, a harmadikra Mehmed budai bejlerbej — tartson soká a nagysága — a bejlerbejsége alá tartozó sandzak-bejeivel és egyébb csapataival, a negyedikre pedig Uläma boszniai sandzakbej rendeltetvén ki, a szárazföldi oldalról körülvétetett. A hajókról az ágyuk partra szállíttatván, janicsár szolgáim ostromárkokat ástak és a küzdelemre készültek. Miután a falakon és a váron belül álló templomok, házak és paloták összeomlottak, a védők nem fontolva meg (sic!), hogy a kegyelemkérésen kívül nem maradt menedékük, kegyelmet kértek s az áldott dzemazí-ül-evvel 7. napján* a vár kulcsait elhozták és átadták. Kädi és várparancsnok kinevezése és őrség kijelölése után az említett királynak és testvérének, a Karlo nevű piszkosnak viszonyai kémlel6 Így Simán causnál is, ki az ostromot bőbeszédűen mondja el. 7 1543. július 26-án, Sinän caus szerint is e napon, Dzelälzäde szerint a sereg 25-én ért a vár alá. (Thúry fordításában II. 242. 1). 8 1543. augusztus 8-án. Sinän caus szerint 5-én, Dzelälzäde szerint 7-én. Az elbeszélő kútfők tévedését már Thúry észrevette és megjegyezte.
