Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: Debrecen város levéltárának török oklevelei / 42–67. o.

4h UK. FEKETE LAJOS 1. Halilnak és Jusufnak, 'Abd-ullah fiának hurufja. A szolnoki szandzsák alá tartozó Debrecen

1 lakossága, mely a nagy távolság miatt eddig semmiféle adót nem fizetett, beleegyezett, hogy az új összeírás után dzizije, ispendze, (

asr, resom és egyéb verkü fejében évenként ötvenezer akcet három részletben (Hidir Eljas, a tizedszedés és Kasim napján) a szultáni kincstárba fizessen. — Kelt Szolnokon 962. s'abün 1-én. (1555 jún. 21.) 2. Vesika arról, hogy amennyiben Debrecen város adóját pontosan megfizeti és a mohamedánok iránti hűségében nem tántorodik meg, lakosai a már megszerzett mirmiräni és muharriri temessükök értelmében sem személyükben, sem vagyonúkban nem háborgathatok. — Kelt Temesvárott 965. redzeb 11—20-án. (1558 ápr. 29.—máj. 8-án.) 3. Mahmüdnak, 'Ali fiának vesikája. Hivatkozva az előbbi mirmirän és muharrir temessükjeire, biztosítja a debreceniek élet- és vagyonbiztonságát. (Majdnem szószerint ugyanaz, mint a 2. sz.) — Kelt a szolnoki telepen 970. redzeb 21—30-án. (1563 márc. 16—25.) 4. Zäl Mahmud budai pasa a debreceniek panaszát meghallgatva megengedi, hogy az elszaporodott rablókkal szemben saját „dőre és nem szép hitükön alapuló törvényeikkel" (a török szövegben: törvin) élhessenek. — Kelt Budán 971. savval 11—20-án. (1564 máj. 23.—jún. 1.) 5. Debrecen lakosainak kérésére Mahmud pasa mektubot állít ki arról, hogy amennyiben a debreceniek az iszlám iránt továbbra is hűséget tanúsítanak s adóikat pontosan megfizetik, a régebbi mirmiränok által kiállított temessükök értelmében életükben és vagyonúkban senki ne háborgassa őket. — Kelt Budán 971. savval 21—29-én. (1564 jún. 2—10.) 6. Jelentés a budai pasához Tar István debreceni kereskedő és Demendzsi András ottani zümmi peréről. Nevezettek perét „dőre szokásaik szerint" a debreceni és váradi magyar törvény ('törvin') és Erdély vojvodája, majd a ser' medzlise is tárgyalta; a levél írója a vizsgálat eredményeképen kérelmezi, hogy Tar István további zaklatása tiltassék el. — Kelte nincs, valószínűleg 1564-ből való. 1 Az oklevelekben a város neve eleinte Debredzen, Debredzin, majd Döbreßin, Döbröőin alakokban fordul elő; utóbbi két változat a leggyakoribb. (Meg kell jegyeznem, bogy a dz és c betűk közti különbség a legtöbb esetben nem állapítható meg.) Egy-két esetben Döbresim, Debresim alakot is találunk.