Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Miskolczy Gyula: Ignaz Ziebermayr: Das oberösterreichische Landsarchiv im Bilde der Entwicklung des heimatlichen Schriftwesens / 274–276. o.

ISMERTETÉSEK 275 kis mű azon módszertani követelmény kitűnő megoldásával, amely szerint a levéltártörténet szoros kapcsolatban mutatandó be a közigazgatás és a kormányzat történetével s az általános tudománytörténettel. Tulajdonképeni célja a felsőausztriai központi levéltár gondolatának fejlődését és megvalósulását megírni abból az alkalomból, hogy a linzi tartományi levéltár 25 éves fennállását érte meg 1921-ben. Sok közismert tényt kell felhoznunk, midőn Ziebermayr fejtegetéseit, pontosan ismertetjük, de azok is szükségesek a levéltári anyag szerves létrejöttének és természetének megértéséhez. Az első fejezet a levéltár középkori iratainak keletkezésével foglalkozik; írói szerzetesek, csakúgy, mint mindenütt Európában (szerzetesek munkájának eredménye egész Ausztria legrégibb levéltári emléke, a mondseei kolostor IX. századi „Traditionsbuch"-ja is, amelyben a fontosabb adomány levelek másolata maradt fenn). A XIV. századtól kezdve a szerzetesek mellett feltűnnek a városi polgárok Írnokai, kik a községi közigazgatással és törvénykezéssel együtt járó írnivalókat látják el; működésük eredményei a fontos másolókönyvek és adólajstromok. A territoriális állam és a humanizmus azután megteremtik azon feltételeket, amelyek a rendszeres levéltári anyag létrejöttéhez és megbecsüléséhez szükségesek: a képzett hivatalnokosztályt, a rendszeres írásbeli eljárást, s végül az okleveles anyag történeti forrásszerű megbecsülését. Ausztriában I. Miksa nevéhez fűződik az első nagyarányú hivatalszervezés gondolata és kivitele. Ugyancsak a XVI. század elején Felsőausztria végleg különválik Alsóausztriától, s 1503-ban megtartja első rendi gyűlését. A rendi önkormányzat folytán szükségessé vált az adóíajstrom (Gültbuch) elkészítése és a rendi gyűlések határozatainak feljegyzése. Ez iratok megőrzése végett jött létre 1571-ben a rendi levéltár, amelynek legbecsesebb kincset éppen a rendi rezoluciók gyűjteménye, az egykorú események feljegyzését is tartalmazó annales képezik. 114 foliokötet maradt meg ezekből az annalesekből, közülük 81 kötet a tartomány gyűlési tárgyalások iratait, 33 kötet pedig különböző eseményekre vonatkozó iratokat foglal magában. Külön gyűjteményt alkotnak a „Bescheidbücher", a rendekhez érkezett kérvények elintézéséről keletkezett feljegyzések. Az állami hivatalok iratai közül a tartományi kapitányság „Abschiedbücher"-jeíből fennmaradt kötetek, a tartományi kapitányok elnöklete alatt működött rendi törvény18*