Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Czobor Alfréd: Országos levéltár felállításának terve 1701-ben és az ország iratainak korábbi megőrzése / 1–41. o.

20 DB. CZOBOR ALFRÉD párja.

97 Mikor Eszterházy Miklós halála után Dániel testvére és László fia 1646-ban az ország levéltárát beszolgáltatták, ennek regisztrálása alkalmával a rendek megbízottai még három lajstromozatlan, II. Ulászló 1504-i átírásában kiadott középkori oklevelet is találtak abban. Egyik Frigyes császár 1463-i oklevele Kabold, Fraknó, Kismarton stb. Ausztria által birtokolt területek ügyében; a másik szintén tőle ered ugyanezen évből; a harmadik pedig ugyancsak Frigyes más két oklevelének a mását tartalmazza e felírással: „Unió inter Frádericum Imperatorem et Regem Matthiam". Ugyanekkor tették az ország ládájába IV. Ferdinánd hitlevelét is.

98 A középkori oklevelek úgy juthattak ide, hogy az országhatárok kiigazítására és az elidegenített területek visszaszerzésére régi idők óta működő országos bizottságok egyikéről a másikára szálltak s Ausztriával ebben az időben a vitás területek ügye elintéztetvén, az ehhez tartozott alapiratok Eszterházy nádorhoz, az ország levéltárába kerültek. És idekerült az 1626-i visszakapcsolási okirat mellé nemsokára a Kismarton, Kőszeg, Borostyánkő és Szarvko visszacsatolására vonatkozó 1647-i is.'

9 Ezeket s velük az ország többi iratait ugyanezen évben gr. Draskovics Miklós,

100 1649-ben gr. Pálffy Pál,

101 1655-ben pedig gr. Wesselényi Ferenc nádor

102 őrizete alá adják. Wesselényi azonkívül I. Lipót 1655 aug. 25-én kelt koronázási hitlevelét is átveszi, melyet könyvalakban állítottak ki, miután előzőleg IV. Ferdinánd hitlevelét Lipót előtt felolvasták s ez aktus után a nádornál ismét elhelyezték.

103 Az 1681-i lajstrom azonban már olyan iratokat is sorol fel, amelyek túlhaladják az eddigi sablont. Wesselényi őrizetében már kéziratos országgyűlési iratoklat is találunk: az 1646- és 1647-i pozsonyi országgyűlés törvénycikkeit, valamint a rendeknek 37 folióból álló egyik felterjesztését a királyhoz. Ezekhez sorakozik azután Wesselényinek 1665 jan. 5-én a pozsonyi káptalan előtt a vasvári béke ellen emelt tiltakozása, I. Lipót, valamint Eleonóra koronázási rendje, az erre és várakra, katonai kiadásokra 97 OrBz. Levt. U. o. Nr. 13. 98 Orsz. Levt. Archívum regnicolare: Lad. E. Fasc. A. Nr. 14. 99 U. o. Nr. 15. 100 Corp. Jur. III. k. 508. 1. 101 Orsz. Levt. U. o. Nr. 16. - Corp. Jur. III. k. 571. 1. 102 Corp. Jur. III. k. 624. 1. 103 ... „apud Palatinum est repoeita"... (Nemz. Múz. Kt. Fol. Lat. Nr. 102. T. II.)