Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: A török oklevelek nyelvezete és forrásértéke / 206–224. o.

A TÖRÖK OKLEVELEK NYELVEZETE ÉS FORRÁSÉRTÉKE 207 totta meg és fejlesztette Önállóan, egyebekben szinte ellenállás nélküli tárgya lett a meghódított népek befolyásának. El len állóképességének gyengesége legfeltűnőbben a nyelvi és irodalmi téren mutatkozik, amennyiben éppen politikai hatalmának fénykorában szabad befolyást enged nyelvükben ésszokásaikban idegen népeknek, sőt szellemi életének vezetését is rájuk bízza. Az oszmanli-törökök szellemére két nép gyakorolt rendkívüli befolyást: az arab és a perzsa, Az arab befolyást könnyen meg lehet érteni, mert a kalifátus átvétele óta az. arab próféta tanításán fölépült! hittudomány terjeszkedését az a felfogás biztosította, hogy az oszmanli-törökök a mohamedi jog letéteményesei és végrehajtói; a mohamedán egyházi és a török világi politika közös úton haladt és senkit nem sértett, hogy a vallási célúnak mutatkozó arab befolyás fokonkint megszállt minden kulturális teret, egyeshelyeken ellenőrzés és támogatás nélkül, másokon versenyrekelve a perzsával. A perzsa tudományosság is arab forrásokon táplálkozott, de a keresztes hadak korában már függetlenül fejlesztette azt, amit átvett, sőt bizonyos vonatkozásokban tanítója lett önmagánál alacsonyabb kultúrájú népeknek, nevezetesen a szomszédos török törzseknek, sőt az araboknak is. A szeldzsuk birodalomnak és a karaman-fejedelemségnek közigazgatása és adóügye perzsa rendszer szerint volt megszervezve s a kisebb török törzsekkel együtt az oszmanlitörökök is ezt a szervezetet vették mintául. Az arab és perzsa hatás az oszmanli-törökök magán- és hivatalos életének minden ágában észlelhető; de különösen szembetűnik a szellemi munkatereken s így az oklevelek nyelvi fejlődésében. *. Az oklevelek kiállításánál nagyjában két mozzanat érvényesül; az egyik a cél: az oklevél anyagát képező kérdés letárgyalása, tehát a közlés, a másik a közlés formája* módja. A törökök e két mozzanat fontosságát különböző időkben különbözőkép Ítélték meg. A primitiv időkben erősebben domborodott ki az oklevél tulajdonképeni rendeltetésének tudata, miből kifolyólag azt tekintették lényegesnek, hogy az oklevél ítéletet közöljön; a közlés formája mellékesnek látszott. A fejlettebb viszonyok között erősebben jelentkezik az oklevél kibocsájtójának abbeli vágya, hogy saját hatalmát és erényeit a különben közömbös ügygyei