Levéltári Közlemények, 3. (1925)
Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Győrffy István: A nagykún városok levéltárai / 192–205. o.
A NAGVKÜN VAROSOK LEVÉLTÁRAI 199 adózás is teljesen az állatállományra van alapítva; így a város ingó vagyonának is leltárai ezek a könyvek. Rendkívül becsesek ezek az Adóalap-összeírások azért is, mert az egyes éveknél többnyire mérlegszerű kimutatások vannak a bevételekről és kiadásokról, melyek gazdaságtörténeti szempontból igen tanulságosak s nagyszerű önkormányzatról tesznek tanúbizonyságot. Az adóbeszedési főkönyvek az 1764—1861. éveket ölelik fel 98 kötetben. Van bét kötet adóbeszállítási nyugtakönyv 1734-től 1845-ig. Az újabb kor adózására vonatkozók: az adófőkönyvek 1855-től 1891-ig 125 kötetben; az adónaplók, továbbá a pénztári főnaplók, pénztári gyűjtő kimutatások, gyűjtőnaplók, függeléki naplók, pótadónaplók, pénznemek részletezésének naplói, különféle befizetési naplók (ú. m. községi pótadó, iparkamarai illeték, függelék, kéményseprődíj, iskolamulasztási bírság, izraelita kultuszadó, ipartestületi díj, róm. kath. egyház építési hozzájárulás, róm. kath. tanítói nyugdíj, ebadó, rendőri bírság, betegsegélyző pénztár, ev. ref. egyházi adó, behajtási illeték, hadmentességi díj, megintés! díj, 350.000, 1,720.000 forintos kölcsön, HortobágyBerettyó társulati hozzájárulás, Hortobágy-Berettyó társulati 1,950.000 forintos kölcsön, vízrendőrügyi költségek' stb. etb.), házi pénztár naplói, közpénztári egyéb könyvek, letétnaplók, bélyeg- és jogilletéknyilvántartások, adóügyi iktatókönyvek, adóügyi mutatókönyvek, útadóbefizetési napijegyzékek, természetben lerovandó útadó lajstromai, összesen 258 kötetben. Becses sorozat a (közmunka-lajstromok 55 kötete is, mely a múlt század elejével kezdődik. A közmunkaösszeírási naplók, a közmunkaváltság befizetésének naplói, a városi közmunkaösszeírások, a községi közmunkaleszolgálási naplók 56 kötete az újabb klórból való. Láthatjuk a kötetek és ügykezelési ágak nagy számából, hogy levéltáraink számára az új kor bürokratizmusa lavinaszerűen gyártja az aktákat és hivatalos könyveket s ezek mellett a régi, történeti becsű anyag egészen eltörpül. A vegyes könyvek csoportja (1735—1806) csak 12 kötetből áll, de annál értékesebb. Első kötete a főbírói számadókönyv 1735—1768-ból, második a városgazdái számadókönyv 1735—1768-ból; mindegyik becses gazdaságtörténeti adatokat tartalmaz. Hasonló a nyolcadik kötet, mely vásárbíráskodási jegyzőkönyv 1802—1808-ból. A Vég-