Levéltári Közlemények, 3. (1925)

Levéltári Közlemények, 3. (1925) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Czobor Alfréd: Országos levéltár felállításának terve 1701-ben és az ország iratainak korábbi megőrzése / 1–41. o.

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR FELÁLLÍTÁSÁNAK TERVE • ) nyát szabályozó okleveleit, mint — teszem — a koronázási hitleveleket is, vagy régi és újabb kiváltságleveleit, szintén oda helyezte. A tárnokházi levéltár irataira különösen II. Ulászló alatt alkalmazott „privilegia regni" kifejezés oly általánosító s a kiváltságlevelek annyi fajtáját rejti magában,

24 hogy az imént említetteket nem öleli fel szükségképen; amint hogy nem is találunk rájuk sehol sem ^hivatkozást oly értelemben, hogy a tárnoki ház okleveles kincsei közé tartoztak. S bár pozitív adatunk ennek ellenkezőjére sincs, mégis több körülményből ítélve feltehető, hogy azokat a nádor örizete alá adták. A tárnoki épület okleveles anyaga a király rendelkezése és az ő parancsai szerint igazodó tárnokok őrzése alatt állott. Abból oklevelek kikeresése és hiteles átírások kiadása királyi meghagyásra történt. Mátyás is a Velika várra vonatkozó oklevelekről világosan mondja, hogy ezek „apud manus nostras, in domo scilicet nostra thavernicali" találhatók.

23 Megjelölésére tehát a királyi levéltár elnevezés a leghelyesebb.

26 Logikailag alig képzelhető, hogy az ország a jogait és kiváltságait királyával szemben biztosító okleveleinek biztonságáról akként kívánt volna gondoskodni, hogy az ugyanennek intézkedéseitől függő levéltárban őriztesse azokat. A nádorra mint az ilynemű oklevelek őrére utal az aranybulla 31. pontja is, mely annak egyik példányát a nádornál rendeli őriztetni. E tekintetben későbbi, a Habsburgok idejéből vett analógiára is hivatkozhatunk, amikor — mint alább majd ismertetjük -— az ország iratait a nádorok őrizték olyképen, hogy azok a nádor halála után az új nádorra szálltak. Ez a XVII. század elején törvényileg szabályozott gyakorlat pedig valószínűleg régibb, a középkorból eredő szokáson alapult. Hiszen még a XVII. század utolsó negyedében is, az 1681. évi soproni országgyűlésen, úgy találták, hogy az ország iratainak a nádoroknál való őrzése részben az aranybulla fenti rendelkezésében gyökerezik.

27 E mellett természetesen, mint később, a középkorban 24 R

. Kiss István: Az első magvar közjog. (Száz. 1914. évf. 296— 297. 1.) 25 Orez. Levt. D. L. 34120. — Kivonata: Levélt. Közi. II. évf. 146. 1. 28 Legújabban Mayer Béla nevezte így. (U. o. 141. 1.) — Hajnik (i. m.) királyinak, meg országosnak, míg Jakab állami vagy országos levéltárnak emlegeti (i. m. 68—70. 1.) 27 Nemzeti Múzeum, Kézirattár (ezentúl: Nemz. Múz. Kt.): Fol. Lat. Nr. 533. fol. 57.