Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Auer János Ferdinánd naplója. Közzéteszi Lukinich Imre. Budapest, 1923. Beniczky Lajos visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-i szabadságharcról és a tót mozgalomról. Sajtó alá rendezte Steier Lajos. Budapest, 1924. / 167–170. o.

167 országi népszerű vallásos írók közül legalább azokat, akiknek munkái a XVI. és XVII. században magyar fordításban is elterjedtek, (J. Spangenberg, Habermann, Moller, Frisius stb.). A magyarországi német protestánsok közül csupán a soproniaknak van saját imádságos könyvük; ez sem különálló munka, hanem Gerengel említett kátéjának mintegy kiegészítő függeléke. Gerengel imádságainak összeállításánál egyformán tekintettel volt az istentisztelet rendjére és a hívek magánéletére. Imádságainak nagy részét maga írta szentírás-részletek alapján, csupán Luther és Georgius Maior wittenbergi prédikátor egy-egy imáját veszi át. Imakönyvében különös figyelmet szentel a halálról való elmélkedésnek; ilyenkor teljesen a XVI. században virágzó ars moriendi-irodalom gondolatkörének hatása alatt áll. Ennek a halálról elmélkedő irodalomnak néhány jellemző magyarországi német termékével még találkozni fogunk. Tekintélyes helyet foglalnak el továbbá Gerengel imakönyvében a török ellen elmondandó könyörgések. Ezt a tárgyat előszeretettel karolták fel vallásos íróink, éppúgy mint Németországban, ahol óriási irodalma van. „Wider die Türken und Tattern" írja Ambrosius (Lam) Sebestyén utolsó egyházi énekeit, amelyekhez két könyörgést is csatol, Külön kis vigasztaló imakönyvet adott ki a török csapások közepette Bogner Péter brassói jogtudós és pap (t 1591). Bogner életpályája külön is megérdemli figyelmünket. Nyugtalan polyhistor volt, aki bölcsészettel, jog- és orvostudománnyal foglalkozott, míg végre a theológiának szentelte életét. Beutazta Franciaországot, Angliát és Olaszországot, Parisban hat évig a bölcsészetet hallgatta, Páduában, Bolognában, Pisában, Sienában, Rómában és Firenzében kora íegelső jugtudósait. Hazatérve szülővárosába városi tanácsos, iskolamester, majd pap lett. Brassóban 1586-ban megjelent imakönyve egy példányban sem maradt ránk és tartalmáról sincs semmi adatunk. Csak azt tudjuk, hogy már 1594-ben új kiadásra volt szükség ; ez mindénesetre az imakönyv népszerűségét bizonyítja. Valamint az imakönyveket, a vallásos elmélkedő munkákat is nagyrészt közvetlenül Németországból kapta német lakosságunk a reformáció századában. Az első ilynemű munka, amely nálunk megjelenik, szintén németországi író munkájának többé-kevésbbé módosított kiadása. Heltai Gáspár 1551-ben Kolozsvárott megjelent Trostbüchleín-jére gondolunk, amely nem más, mint Johannes Spangenberg népszerű német protestáns író egyik munkájának variánsa. Spangenberg munkája (Ein new Trost büchlin; Mit einer Christlichen unterrichtung, Wie sich ein Mensch bereiten sol zu einem seligen sterben jnn Fragstücke ver^ fasset Durch Joannem Spangenberg Prediger zu Nord-