Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Csánki Dezső–Relković Néda: Újbánya város levéltára és rövid története / 86–107. o.

ÚJBÁNYA VÁROS LEVÉLTÁRA ÉS RÖVID TÖRTÉNETE 91 város bányaszámadásai (Pergköstzettel). Meglehetősen hiányosak; a legrégibb 1608-ból való, az utolsó 1687-ből. Felsorolják a mívelés alatt álló bányákat, tulajdonosaikat^ a bányászok számát, a kiadás összegét és a bányászott érc után befolyt jövedelmet. A város céhiratai közt több céhlevél van. A vargák céhlevele 1571-ben kelt és a tanácsnak 1627. évi átiratában maradt fenn. Alakja negyedrétű bőrkötéses könyv, a város függő pecsétjével; nyelve német. A céhlevél töredéke külön protocollumi lapon is megvan. A fazekasok céhlevele 1663-ból való és tót nyelvű másolatban van meg. Kiállítói a bakabányai fazekascéh mesterei. Alakja könyv; díszes írása a XVIII. század elejére vall. E céhlevelet az újbányái fazekasoknak úgynevezett pót-céhlevele egészíti ki, mely az előzőnél fél évvel későbben kelt, az előbbinek pontjait kiegészíti és hat újabb ponttal megtoldja. Hártya-oklevél, nyelve német. A szabók céhlevele 1675-ből való, alakja folio, rányomott pecséttel, nyelve német. Fennmaradt egy magyar nyelvű csizmadia-legény-levél is, 1685-ből, félívre írva, a céh pecsétje alatt. Valahol a levéltárban lappang egy német nyelvű bányász-tánc-szabályzat 1676-ból, egy 1789-es átiratban. Alakja könyv, pecséttel. Tót fordításban is megvolt.

10 A város aktái hét csomóban vannak meg; nyelvük túlnyomólag latin és német, de elvétve van köztük magyar ós tót is. Valamennyi számozatlan. Az I. csomó 1527—1549-ig terjed. Érdekesebb oklevelek: 1. I. Ferdinánd 1528-ba.n Magosmart lakosait az esztergomi tizedszedőkkel szemben védelmébe fogadja (egykorú másolat); 2. Mária királyné értesíti a bányavárosokat 1529-ben, hogy a városok kapitányává Hauser Lénárdot tette meg (egykorú másolat) ; 3. János király 1530-ban Újbányát Kosztka..Péter és Miklós kapitányoknak védelmébe ajánlja (eredeti); 4.. I. Ferdinánd 1548-ban a város .vámszabadalmát erősíti meg (eredeti). A többi írás javarészben a város és a Dóczyak közt folyó határperre vonatkozik. A II. csomó 1550—1568-ig terjed. Nevezetesebb darabjai: 1. I. Ferdinánd az újbányái polgárok kérésére átírja főbb szabadalmaikat, a sági konventnek a Dóczy-perben 1535-ben történt tanúkihallgatásával együtt, 1550-ben (egykorú másolat); 2. I. Ferdinánd 1557-ben a város vámszabadalmát erősíti meg (másolat); 3. ugyanez évben eltiltja a vámszedőket a bányavárosok zaklatásától (másolat); 4. Miksa király a bányaerdőkben történő legeltetést tiltja meg 1565-ben 10 Másolatát néhai Koperniczky József újbányái városkapitánynak köszönhetem