Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szekfű Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben (I. közlemény) / 18–54. o.

30 DR. SZEKFÜ GYULA Modena, 1711-=—1860, 17 cs., ezen habsburgi dinasztikus terület diplomáciai és belső történetére értékes osztály, benne Ferdinánd főherceg, Mária Terézia fia és Mária Lujza levelezése az államkancelláriával, egyébként a modenai osztrák követ levelezése. Moldva és Oláhország, 1782—1861, 61 cs. Leginkább az államkancellária levelezése 1. az oláh és moldvai területen levő ügyvivővel, így a jassyi és bukaresti konzulokkal, a nagyszebeni és szucsavai ágensekkel, 2. az oláh és moldvai liospodárokkal, 3. oláh bojárokkal; az erdélyi, orosz és török helyzetre egyaránt értékes anyag. A agybritánnia, 1515—1867, 382 cs. és 23 kötetnyi mutató és jegyzőkönyv. Beosztása; 1. udvari levelezés, 6 cs., 2. diplomáciai levelezés, 334 cs., 3. varia, 31 cs., 4. jegyzékváltás a bécsi angol követtel, 15 cs., 5. nyomtatványok, 6 cs. A régebbi anyag a Reichskanzlei és titkos tanács, a XVII. századbeli az osztrák udvari kancellária, a későbbi az államkancellária és külügyminisztérium anyagából áll. Benne sok vonatkozás az erdélyi fejedelemség és a magyar protestantizmus történétére. Nápoly, 1750—1860, 101 cs. és 11 kötet. A Habsburgok olasz és általában európai, valamint dinasztikus politikájára igen fontos osztály, leginkább az államkancellária levelezése; 1792-ből a magyar rendektől a nápolyi udvarhoz követül küldött Széchenyi gróf működésére adatok; a XVIII. század végén Eszterházy Ferenc, a XIX. húszas éveiben Apponyi gr. jelentései. Nagy udvari levelezés, többi közt Murat-val. Német államok. Egyrészt a Reichskanzlei, másrészt az osztrák udvari és az államkancellária levelezése a német territóriumokba küldött ügyvivőikkel; nagyobb mennyiségű belügyi irat is található benne, így a Bavaricá-ban 52 csomó egy Bajorországban 1778—79-ben működött osztrák bizottság közigazgatási irattára. Ez az osztály a következő alcsoportokra oszlik: Alsatica, 1486—1787, 2 cs. Bavarica, 1488—1792, 140 cs. Brandenburgica, 1356—1806, 70 cs. Brunsvieensia, 1243—1797, 13 cs. Coloniensia, 1516—1801, 16 cs. Lotharingica, 1480—1775, 6 cs. Moguntina, 1521—1806, 27 cs. Palatina, 1434—1805, 41 cs.