Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szekfű Gyula: A házi, udvari és állami levéltár Bécsben (I. közlemény) / 18–54. o.

28 DR. SZEKFÜ GYULA terjed, folytatása a külügyminisztérium politikai levéltárában (1. IV. alatt) keresendő. Az egyes idetartozó osztályokról röviden a következőket közölhetjük: Algír, 1724—1800, 2 csomó. Barbáreszk-államok, 1723—1846, 2 cs. A, Habsburg! monarchiának Tripolisz- és Tunisszal, részben Algírral, az ottani uralkodókkal és az esetről-esetre kiküldött követekkel folytatott levelezése. Bosznia és Hercegovina, 1636—1847, 3 cs. Diplomáciai akták a Boszniával, mint külországgal (török tartománynyal) folytatott érintkezésről; részben az államkancellária adminisztratív regisztraturájából származó konzuli iratok. Cisalpin köztársaság, 1798—1806, 2 cs., szinte egészében államkancelláriai anyag: a rövid életű cisalpin köztársaságnál akkreditált császári követtel folytatott levelezés, Dánia, 1526—1844, 117 cs., 11 kötet és füzet; a régi anyag leginkább a német-római birodalmi kancelláriából, az újabb az államkancellária politikai levéltárából és adminisztrativ regisztraturájából származik. Egyiptom, 1750—1860, 1 cs. Franciaország (Francica), 1416—1871, 715 cs. és 28 kötet mutató és jegyzőkönyv. Beosztása, mint általában az itt felsorolt nagyobb osztályoké, valamint az államkancellária és külügyminisztérium diplomáciai irataié a következő: I. Udvari levelezés, azaz az államfők közti jegyzókváltások (a Habsburgi uralkodók és francia királyok egymás közti levelezése), 12 cs. II. Diplomáciai levelezés, benne külön sorozatban a párizsi császári követek jelentései és külön a hozzájuk intézett utasítások, összesen 481 cs. III. Varia, 145 cs., külön darabonkénti repertóriummal. IV. Jegyzékek (nóták), a bécsi francia követ ós a monarchia külügyi hatósága között, 59 cs. V. Vegyes nyomtatványok, 17 cs. A régi anyag a német-római császárság központi kormányától származik: a XVI. század első felében V. Károly császár kabinetjéből és kancelláriájából, majd I. Ferdinándtól kezdve az udvari titkos tanácstól és a birodalmi kancelláriától, később az államkancelláriától és a külügyminisztériumtól. A Habsburgoknak Franciaországhoz való viszonyára időnkint igen fontos volt a magyar-francia, illetőleg francia-erdélyi viszony, amire a párizsi követjelentésekben,