Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Szittyay Dénes: A simancasi spanyol állami levéltár / 1–17. o.

A SIMANCASI SPANYOL ÁLLAM[ LEVÉLTÁR 15 inkább erősbödött s különösen II. Mátyásnál ós II. Ferdinándnál meggyőzően kimutatható. Bármily becses is e gyűjtemény, hazánk helyzete az európai viszonylatban még más oldalról is megvilágítható. Mert bár hazánk a mohácsi vész utáni időkben teljesen lecsúszott előbbi nagyságának polcáról s dicsőségének foszlányaiba burkolózva, önállóságától, pénzügyi és hadierejétől kifosztottan, határaiban megcsonkítva, két királyságra szakadva tevékeny politikai szereplésre nem is gondolhatott, — mégis a keresztény világ érdeklődésének központjába jutott. Nem talált ugyan mindenütt résztvevő tevékeny segélyre, mindamellett nem maradt jóbarát nélkül. Nem hagyta el Róma, s a XVI. század leghatalmasabb koronás feje, Y. Károly császár sem, bár nem tagadható, hogy utóbbi a családi politika érdekeltsége miatt. V. Károly császár, testvéröccse Ferdinánd trónját biztosítandó, hosszú éveken át minden politikai törekvését a Habsburg-ház hatalmi állása biztosításának szentelte s a vele szövetséges vagy jóviszonyb'an álló európai udvarokba legképzettebb diplomatáit küldte gondolatai ós szándékai végrehajtására. Ezért az Akadémia Történelmi Bizottságának másolatai mellett hasonlóképen nagy történelmi értékkel bírnak azok a levelek, melyekből V. Károlynak s később a spanyol trónon utódainak hatalmas erőfeszítése látható, egyfelől ugyan családjok hatalmi jövőjének, de végeredményben egyszersmind szegény hazánk megmentésének érdekében. Időrendben először is a Corona de Castilla tartalmaz magyarvonatkozású leveleket, még elég korait is. II. Lajos és neje külön-külön kérik a császárt, hogy hű kamarásukat, de Herrera, alias Zapata, Lajost Szent Jakab lovagjává nevezze ki, mert csak ily feltétel mellett mehet azon háborúba, melyet Lajos nemsokára elkezd. (1524 október 18.) Ugyanez évben a császár már tárgyal Ismael Sofl perzsa királlyal a török megtámadása ügyében. A kezdeményezés a perzsáké; a terv végrehajtása eltolódik. A mohácsi csatára nem találni anyagot, de mihelyt híre nyugatra ér, Spanyolország máris megmozdul és nagy anyagi segítséget ajánl fel Magyarország megmentésére. (Leg. 10—11 m.) Sok és értékes adatot szolgáltatnak a .Roma-osztály kötegei. Sajnos, V. Károly és VII. Kelemen között a jó viszony megszakadt, ós csak 1529-ben állott helyre a barcelonai egyezménnyel, amikor a pápa a cognaci ligából kilépett s szoros ígéretet tett, hogy a császárnak a török elleni terveit támogatni fogja. Ezen évtől kezdve a simancasi