Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Mayer Béla: Házi Jenő: Sopron szabad királyi város türténete. I. rész, 1. kötet. Oklevelek 1162-től 1406-ig. Sopron, 1921. 2. kötet. Oklevelek és levelek 1407-től 1429-ig. Sopron, 1923. / 172–183. o.

182 ISMERTETÉSEK aug. 24., II. k. 387. sz.-ban jún. 25. h. dec. 31. volna a helyes dátum. Bár mindkét kötet végén vannak felsorolva javítandók, nemcsak néhány sajtóhiba maradt helyreigazítás nélkül, hanem a regestákban egy-két olyan tollhiba is, mely a kiadó gyors munkájával magyarázható csak. Így az I. k. 177. sz. kivonatában hibásan van Harkai Dezső, mikor a szöveg „Dyonisius"-ról szól. Az I. k. 267. sz.-ban említett „Petrus filius Stephani filii Mayus de Agouth" sem Agouthi István, hanem Péter. A II. k. 351. sz.-ban szereplő „richter von Strobbelstorff"-ot a regesta csávái bírónak mondja, nyilván Csáva Stoob német neve alapján, holott Strobelstorff néven a XV. században a sopronmegyei Micske említtetik (Csánki: Magyarország tört. földrajza, III. k. 620. 1.). A II. k. 376. sz.-ban „claustro beati Joannis Evangélistáéit olvasunk, a regesta tehát hibásan nevezi Keresztelő Sz. Jánosról a zárdát. Az ilyen elírások azonban könnyen megérthetők. Még nagyobb gonddal készültek s mintaszerűeknek mondhatók az egyes számok végén az oklevél külsőségeiről adott részletes leírások. A korábbi kiadásokra való utalásoknál nem kellett volna mellőzni azon helyeket sem, ahol az illető oklevél kivonatban van közölve. így elmaradt ez az utalás azon 36 oklevélnél is, melynek kivonatát Horváth Mihály 1861-ben a Magyar Történelmi Tár IX. kötetében (101—139. 11.) közreadta.

1 Az I. k. 1. sz. a Házitól jelzett kiadásokon kívül kivonatban Knauznál (Mon. eccl. Strig. I. k. 117. 1.), az I. k. 2. sz. pedig egész szövegében Pejérnél (Cod. dipl. II. k. 346—348. 11.), regestában a Teutsch ós Pirnhaber-fóle Urkundenbuch zür Geschichte Siebenbürgens-ben (I. r. XVII. 1.) is megtalálható. Az I. k. 310. sz., IX. Bonifác pápa egy érdekes bullája, Házinál mint teljességgel kiadatlan tűnik fel, pedig meg lehetett volna említeni, hogy ugyanezt, jóllehet más forrásból (a pápai regestakönyvekből), már a Vatikáni Magyar Okirattár kiadta (I. sorozat, III. k., 180. 1). A mindkét kötet végén található index általában gondosan van összeállítva. Egy-két elkerülhetetlen botlásról nem szólva, legfeljebb azt a következetlenséget lehetne ellene felhozni, hogy az egyik kötetben a sorszámokra, a 1 Magyar regesták a szepesi káptalan, jászai s leleszi conventek, Kassa és Sopron városok s több magánosok levéltáraiból s gyűjteményeiből c. alatt. Érdekes különben, hogy Horváth közöl a soproni városi levéltárból 1353-ból egy oklevól-kivonatot (i. h.

s IX. k.

5 120. 1., LIII. sz. a.), mely Házinál nincs meg.