Levéltári Közlemények, 2. (1924)

Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Mayer Béla: Házi Jenő: Sopron szabad királyi város türténete. I. rész, 1. kötet. Oklevelek 1162-től 1406-ig. Sopron, 1921. 2. kötet. Oklevelek és levelek 1407-től 1429-ig. Sopron, 1923. / 172–183. o.

ISMERTETÉSEK 179 található adat az osztrákokkal való hol békés, hol ellenséges szomszédi viszonyra. Igen figyelemreméltók azok a jelentések, melyeket a királyi udvarba küldött soproni városi követek küldtek haza tanácsuknak, beszámolva küldetésük eredménye mellett a királyi udvarban szerzett tapasztalataikról és értesüléseikről is. 1412-ből van az első ilyen követjelentósünk (II. k. 66. sz.), kevéssel azután, hogy a városok követküldési jogot nyertek az országgyűlésekre. Nagyobb számmal az 1420-as években kezdenek előfordulni (II. k. 229., 230., 233., 274., 276., 339., 429. sz.). Aki átlapozta a Deutsche Reichstagsakten Zsigmond-kori hatalmas köteteit, tudja, hogy az akkori német birodalmi gyűlések történetének legbőségesebb forrásai éppen az ilyen városi követjelentések. Ezekből nálunk is — a soproni oklevéltár példája mutatja — talán még sokkal több lappanghat egyes városi levéltárakban, mint amennyire számítunk, s értékes adalékul fognak szolgálhatni, ha majd valamikor megindul középkori országgyűléseink nyomainak rendszeres felkutatása. A követjelentésekkel' érdekesség dolgában vetekszik oklevéltárunk második kötetében az a néhány külföldi híradás, mely a konstanzi zsinat történetére vonatkozik. Az egyiket maga Zsigmond király intézte a soproniakhoz 14Í6-ban Párizsból (II. k. 125. sz.), — ez azonban Horváth Mihály kivonatos közlése révén (Magyar Történelmi Tár, IX. k. 134—135. 11.) eddig sem volt ismeretlen. Egyenesen a zsinat színhelyéről érkezett Sopronba Bogáthi András két levele 1417-ben és 1418-ban (II. k. 148., 165. sz.). Zsigmond korára vonatkozólag még egynéhány országos érdekű dolgot emelhetünk ki oklevéltárunkból. Albert herceg 1422 május 3-án külön értesítette Sopron városát, hogy Zsigmond leányával, Erzsébettel, e nap tartotta menyegzőjét (II. k. 251. sz.). 1427-ben a királyi Nándorfehérvár újból való benépesítése céljából Sopront is felszólítja a közreműködésre (II. k. 401. sz.). 1429-ből pedig a huszitáknak szekérvárukkal („mit der bagenburk") való készülődéséről értesülünk a dévényi várnagy leveléből (II. k. 443. sz.). Hogy a gazdaság-, társadalom-, jogtörténet, történeti földrajz stb. számára mily gazdag anyagot nyújt közel 700, eddig kiadatlan oklevél publikálása, nem kell bizonyítanunk. Ez alkalommal csak két olyan tárgykörre szorítkozunk, melyekből ugyan kevés és szórványos adat található, de talán épp azért érdemesebb felhívni rájuk a figyelmet. 12*