Levéltári Közlemények, 2. (1924)
Levéltári Közlemények, 2. (1924) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Holub József: A brüsszeli ötödik történelmi kongresszusról / 108–126. o.
A BRÜSSZELI ÖTÖDIK TÖRTÉNELMI KONGRESSZUSRÓL 117 ï'exploitation des archives de la section historique de la marine française.) E sectiónak, melyet 1919-ben állítottak fel, azt tűzték ki feladatául, hogy a francia tengerészet általános és részletes történetét dolgozza ki a világháború alatt. Körülbelül 6000 csomóból álló levéltára a respect des fonds elve alapján van rendezve. Az olasz vezérkar történeti osztályának idevágó munkásságáról e sectio hivatalos képviselője, MALTESE őrnagy, tartott előadást. E szakosztály 1920-ban állíttatott fel s feladata az, hogy a vezérkar gyűjteményét kiegészítse és rendezze, másfelől pedig, hogy gondoskodjék az olasz front katonai eseményeinek kritikai publikálásáról. Az eddig összegyűjtött tekintélyes anyag dátum szerint van rendezve. (Le travail de la section historique de V état-major italien et la dernière guerre.) Az olasz vezérkar már a háború alatt megszervezett egy Ufficio storiografico della Mobilitazione-t, amely jelentékeny könyvtárat gyűjtött össze a háború politikai és gazdasági vonatkozásaival foglalkozó munkákból, hogy a vezérkar ez irányban könnyem szerezhessen tájékozódást. A fegyverszünet megkötése után az olasz kormány elhatározta, hogy a római Museo del Risorgimento-ba, helyezi el az összes háborús emlékeket, elsősorban az Ufficio storiografico könyvtárát. Ezt a hatalmas gyűjteményt, amely még megszervezés alatt van, valamint a többi olasz háborús gyűjteményt — a bolognai egyetemi könyvtárét, a római Biblioteca Alessandrina-ét, a milanói Museo del Bisorgimento-ét s néhány magángyűjteményt — H. LEMAITRE, francia archivistepaléographe, ismertette részletesen, aki behatóan tanulmányozta ezeket itáliai tanulmányútja alatt. Belgiumban a kormány 1919 novemberében létesített a, Commission Royale d'Histoire javaslatára egy bizottságot azzal a feladattal, hogy összegyűjtse és rendezze a világháborúra és a megszállásra vonatkozó emlékeket. Ez a bizottság Commission des Archives de la Guerre néven 1920 elején fogott munkájához, amelyben kilenc vidéki bizottság támogatja. Feladata jóval nehezebb, mint a többi országok hasonló intézményeié, mert Belgiumnak majd egész területe maeg volt szállva m háború alatt, s így utólag kellett nagy fáradsággal felkutatni e nagy idők emlékeit. Hogy mily buzgósággal dolgozott e bizottság, arról J. VANNERUS-nek, az Archives de la Guerre őrének érdekes előadásából (Les archives de la guerre en Belgique; leur genèse, leur organisation; les résultats obtenus), majd a gyűjteménynek az ő vezetése mellett történt megtekintéséből győződhettünk meg.
