Levéltári Közlemények, 1. (1923)

Levéltári Közlemények, 1. (1923) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Eckhart Ferenc: A bécsi udvari kamarai levéltár / 25–68. o.

A BÉCSI UDVARI KAMARAI LEVÉLTÁR 37 egyezik a bankárral, hogy a pénz helyett bizonyos birtokokat ad neki és családjának. Ez esetben pl. lehetnek a kölcsönre vonatkozó tárgyalások: a Hoffinanz-csoportban, mivel csehországi bányajövedelmeket zálogosítottak el neki, az erre vonatkozó iratok a „Böhmen", az újabb tárgyalásokra vonatkozók újból a Hoffinanz, s a birtokok adományozására vonatkozók a „Hungarn" sorozatban. — Ilyen kérdés azonban számtalan van. Egyes kisebb, tisztán személyes ügy iratai is találhatók két vagy több csoportban, ami természetes is, mivel az összes akták egyetlen egy hatóság működéséből keletkeztek, s mivel ezen nagy csoportok aktái csak „par excellence" tartalmazhatják a jelzésükre vonatkozó iratokat. Kiegészíti az eddig tárgyalt csoportokat még egy szinte megbecsülhetetlen nagy könyvsorozat, a Gedenkbücher, melyek az udv. kamarából expediált fontosabb darabok egykorú vagy közel egykorú másolatait tartalmazzák. Fontosságuk abban áll, hogy ép abból a korból, melyből akták csak gyéren maradtak ránk, csaknem teljesen egyenrangú pótlást nyújtanak. 4 csoportra oszlanak, illetőleg jelenleg 4 csoportban kezeltetnek, ú. m.: 1. Hoffinanz und Niederösterreich, mely 279 kötetből áll. Többféle" eredetű könyvek ezek: a) & Hoffinanz, b) az alább tárgyalandó „Niederösterreich" darabjairól készült másolatkönyvek. De ezeken kívül más természetű könyvek is vannak köztük, a XVI. században az „Exemplbücher" és mások. Eredetük vizsgálata igen érdemes tudományos kutatás volna, mivel a XVI. század első felére vonatkozólag a legfontosabb forrást alkotják. I. Miksa császár idejéig nyúlnak vissza, és főleg a XVI. századból vannak nagyobb számmal és terjedelemben (161 drb.), ami annyival is örvendetesebb, mert a Hoffinanz-csoport aktáiból ép a XVI. századból alig maradt ránk valami. A legrégibb kötetek egészen addig, hol a különálló magyar Gedenkbücher kezdődnek (1534.), a magyar tárgyú darabokat is tartalmazzák, de a későbbi időből is van néhány kötet, mely egyesíti az udv. kamara egész hatásköréből folyt darabokat, tehát osztrákot, magyart és csehet is, valamint a német-római birodalomra vonatkozókat. Ezek a 115. sz. (1571.), 118. sz. (1572.), 149. sz. (1585^88.), 152— 154. sz. (1589—1591.). A XVII. századtól, különösen annak második felétől kezdve a kötetek tartalma egyre gyérebb lesz, 3—4 esztendő anyaga van egy kötetben. Ezen kor aktái azonban legnagyobb részben úgyis megvannak. s